Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
284 TÓTH ENDRE családjában többször is előfordul, arra kell következtetni, hogy a Haholth SzN leginkább a Huosi genealógiában és a hozzá kapcsolódó rokonságban fordul elő. Még valamivel lehet érvelni a Hahótok bajor, Freising környéki eredete mellett. A következtetés az adatok szűkössége miatt azonban bizonytalan kell, hogy maradjon. A Buzád-Hahótok által alapított monostorok védőszentjei elősegíthetnék az eredet megközelítését: a hahóti monostort Szent Margit vértanú tiszteletére alapították, a felsőrajki premontrei prépostságot Szűz Mária tiszteletére, valamint az ismeretlen patrociniumú szemenyei ferences kolostort (1248). Az eredet kérdéséhez a Szent Margit kolostor sem nyújt segítséget: nemcsak a birodalomban volt elteijedt a tisztelete, hanem a kora Árpád-kori177 Magyarországon is (Almos herceg dömösi és meszesi alapításaival, majd a Vas megyei Pornó apátsága, stb.). Ráadásul a hahóti apátság alapításának a kérdése nem megoldott: korábbi alapítás is szóba jöhet17 8 . Mégis, van egy olyan szent tiszteletére épült templom a Hahót 177 Orbán Imre, Miért éppen Margit? Álmos herceg kolostoralapításáról, Aetas 1997, 42-50. 178 A monostor alapítását, a hahóti sacramentáriumot az utóbbi évek régészeti feltárásainak eredményei alapján szükséges lesz újravizsgálni (a Buzád-Hahótok egyházi alapításaihoz: Vándor László, Archäologische Forschungen in den mittelalterlichen weltlichen und kirchlichen Zentren des Hahót-Buzád-Geschlechts, Antaeus, Communicationes ex Institute Archaeologico Acadaemiae Sc. Hung. 23. Budapest 1996, 184. Az 1234-re keltezett alapítólevél 14. századi hamisítvány (Reg. 536, Hóman Bálint, Történeti Szemle 1918, 3, 2-3. jegyzetek). Az „újralapítása" Arnold nevéhez kapcsolható (Tóth Melinda, SSz 30, 1976, 199). Walther somogyvári apát (ca. 1330.) szerint azonban a hahóti apátságot Szent László alapította és Somogyvár alá tartozik (DHA 102., vö. Rácz György. Pannonhalma és Ják. Egy királyi és egy magánkegyúri bencés monostor a középkorban, Möns Sacer I. Pannonhalma 1996, 530). Ha ez az alapítás igaz, akkor all. század végén írt és Kniewald Károly által hahóti eredetűnek tartott, Veszprémy László által kétségbe vont provenienciájú zágrábi sacramentárium (Zágráb MR 126, Legkorábbi hazai sacramentariumaink, in. Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról, szerk. Szelestey N. László, Az OSZK kiadványai Új sorozat 3. Budapest 1989, 121-135.) használati helye mégiscsak lehetne Hahót. Korábbi alapítás, illetve a Hahótok által történő újraalapítás mellett szólhat az apátság másik neve, a de Pyliske az ott folyó patakról (Hazai ot. VII 23 = Zalai ot. II. 287, ahol is Dominicus priort de Pyliske monasterii beate Margarethe virginis de Haholth említik: „A Hahót-Pölöske viszony sem kikutatott" írta Veszprémy, i. m. 132,6. jegyzet.; és Vándor L. i.m.). Kérdés, hogy a somogyvári apát állítását a Szent László alapításáról, miként lehet értelmezni. Királyi alapítású monostor ugyanis a legritkább esetben került nemzetségi tulajdonba. Erre a somlóvásárhelyi szent Lambert apácakolostor lenne az egyetlen példa, amelyet III. András 1297-ben egy birtokcsere következtében Devecseri Emech fia Márton alországbírónak adott (két példánya: Dl. 86 886/1, Dl. 86 886/2: Wenzel X 260, Reg. 4154). III. András erről kiállított oklevelének és Ladomér érsek átírásának (Dl. 86 885, mivel a monostor exempt volt) hitelességét Borsa Iván elfogadta. Több körülmény azonban gyanúra ad okot. Mindhárom oklevél azoknak a devecseri Choronoknak (levéltáruk egy része a részörökös Esterházyakhoz került; Esterházy hg.-i lt. Repos. 45. fasc. N. n. 302, 303, 304.) a levéltárában simult egymás mellett, akik közül Andrással, majd fiával Jánossal a 16. század közepén a vásárhelyi apátnő, Palásthy Katalin elkeseredett és szívós — végül sikeres — harcot vívott a kolostor függetlenségének a megőrzéséért (vö. Lukcsics Pál, A vásárhelyi apácák története, Veszprém 1923). Miért nem (vagy csak korlátozottan) használták fel a Choronok ezeket az okleveleket a bizonyításhoz? 1570 dec. 10-én ugyan a kapornaki konvent kiküldöttei Choron Jánosnak ítélik (Lukcsics i. m. reg. nr. 93), de már 1571 január 5. Károly főherceg felszólítja a kapornaki konventet, hogy Choron János kegyuraságát tárgyaló okleveléről másolatot kapjon (reg. nr. 95.). Végül 1574-ben Miksa király kötelezi Choron Jánost, hogy a monostor kegyuraságára vonatkozó oklevelét — amit mindaddig nem mutatott be — mutassa be (Lukcsics, 103. reg.). Vagy felhasználták az oklevelet, és nem találtatott hitelesnek? Nem ismerjük a per végének részleteit. Lukcsis III. András oklevelét tartalmánál fogva 16. századi hamisítványnak tartotta (i. m. 18, 2. jegyzet). Továbbá: III. András adománylevele a monostort de Sumlow-ként nevezi meg, amely egyedülálló az apátság viszonylag
