Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
24 HÁMORI PÉTER A kölcsönök kiosztását a községi elöljáróságok és a városi tanácsok végezték el. Természetesen a jelentkezők rendre jóval többen voltak, mint ahány ház felépítésére lehetőség volt. A hitelben részesülők kiválasztásáról viszonylag keveset tudni, a folyamat ugyanis minden jel szerint zárt ajtók mögött, szóban zajlott le.11 3 Mindössze két település: Csongrád és Békés nagyközségek esetében állnak rendelkezésünkre adatok.11 4 A kiválasztásnál az indokok között mindig szerepelt a „dolgos", „szorgalmas" jelző; ugyanakkor az elutasítottak között többek neve mellett a „szocziálista meggyőződésű", „az izgatásban részt vett" megjegyzést találni. Arra ugyanakkor semmiféle utalás nincs, hogy tényleges szociális szempontokat (például az eltartottak számát) figyelembe vették volna; az is csak az egyik településnél került feltüntetésre, hogy az érintettek „máséban laknak", , .nyomorognak".11 5 Az építkezések lebonyolítása során a községi-városi közigazgatás vezetői részéről a legtöbb helyen hasonló hozzáállást lehetett megtapasztalni. Jóllehet a számos jelentkező közül a legmegbízhatóbbnak, leginkább szorgalmas és pontos munkásnak ismert személyeket igyekeztek kiválasztani, irányukba a továbbiakban mégis nagyfokú bizalmatlanság nyilvánult meg. Készpénzt egy esetben sem adtak a kölcsönt elnyerő kezébe, és az érintettek a házak kivitelezésébe sem szólhattak bele, a típusterveket mindenben tiszteletben kellett tartani.11 6 A telkeket a falvak és városok bocsátották rendelkezésre, általában a községek közlegelőiből kihasítva, csökkentett áron. A takarékosság és a kölcsön vissza nem fizetésétől való félelem egyaránt arra indította a közületeket, hogy minimális, általában 200 négyszögöl körüli földet adjanak egy-egy családnak, ami csaknem lehetetlenné tette, hogy a ház körül zöldségeskertet vagy nagyobb baromfiudvart rendezzenek be, így egészítve ki — főleg télen — a családfő keresetét.11 7 Nagykun-Szolnok 11.03%, Kisküküllő 2.07%, Kolozs 3.45%, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 8.61%, Torontál 8.61%, %, Hódmezővásárhely 8.28%, Zombor 6.89%. Az elosztás a törvényhatóságon belül azoknak a községeknek a javára történt, ahol a „szociális nyugtalanság a legtöbb bajt okozta". (Kerék Mihály. Lakásügy és lakáspolitika. M. Kir. József Nádor Közgazdasági Egyetem Szociális Tanfolyama, Budapest, én. [1944] 21-22.) 113 Erre utal: Kisjátzi Szeles Ottó: A Hódmező-vásárhelyi M. Kir. Földmíves Iskolára vonatkozó főbb adatok. Hódmező-vásárhely, 1900. 16. 114 Csongrád nagyközség elöljáróságának jelentése a gazdasági munkásházak építése ügyében, 1906. MOL. FM. Ált. К 184. 535. es. 1910-31/1. tétel. Békés nagyközség elöljáróságának jelentése a gazdasági munkásházakra kiadott hitelek törlesztése tárgyában, 1908. Uo. 44 illetve 64 házat építettek a két községben. 116 Feltehető lenne, hogy az elöljáróság személyesen ismerte az igénylőket, és ezért nem foglalkoztak azzal, hogy valóban a leginkább rászorulók kapják-e a juttatást. Ezt azonban a két község lélekszáma (Békés: 25.473, Csongrád: 22.606) elég meggyőzően látszik cáfolni. (A Magyar Szent Korona országainak népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községkint. Magyar Statisztikai Közlemények, 1. köt. M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1902. 186, 278.) 116 Csergő Károly: A munkásházak keletkezése. In: Szentes. Szerk.: Nagy Imre. Magyar Városok Monográfiája, III. Budapest, 1928. 268-271. A kötet adatai szerint a Szentesen és Csongrádon kiosztott telkek méret eleinte 200, később 300-400 négyszögöl volt. 117 Későbbi számítások szerint a legkisebb parcella, amelyen ház körüli kisegítő gazdaságot érdemes létesíteni, 500-600 négyszögöl. (A falusi kislakásépítési akció ismertetése és útmutató az akciónál követendő eljárásokra. Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet iratai, MOL. Z 139. 1. cs. 2. dossz.; Acsay László: A falu építkezése. Népegészségügy, 1927. 16-17. 1141-1144.)
