Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 23 sze jó okuk volt: a gyakori fizetésképtelenség, a végrehajtás nehézkes és hosszadalmas volta és az, hogy más területeken sokkal biztosabb megtérüléssel számolhattak, éppen elég „elrettentő erővel" szolgáltak. A falusi hitelszövetkezetek ugyan sokkal kisebb fedezettel, sőt olykor csak „becsületszóval" is beérték, de az általuk nyújtott átlagosan 5-120 koronás hitel a töredékét sem tette ki egy ház árának.10 7 Az évi 100.000 koronás hitelkeret beállításával a falusi lakásépítés vált a magyar földművelésügyi kormányzat legfontosabb szociális működési terepévé.108 Azonban a pénz nagyon is csekélynek mutatkozott: egy-egy ház ára ugyanis 500 korona körül volt, és telekkel együtt 700-1000 koronás összeget is kitett. Ez mindössze évi 100-200 épületet jelentett.10 9 Kezdetben még az is tisztázatlan volt, hogy pontosan mire is költsék el az évente rendelkezésre álló összeget. Olyan elképzelés is létezett, mely minden magyar községben egy-egy mintalakóház felépítését tartotta szükségesnek.11 0 1902-ben Pest és Kolozs vármegye kérésére ilyen céllal utaltak át 25.000 illetve 10.000 koronát; a kérelem indoklásában mindkét törvényhatóság elsősorban nem a nép szegénységét, hanem tudatlanságát, a ,jobb életmód iránti érzékének hiányát" emelte ki.11 1 Ám hamarosan „politikusabb" terv lépett ennek helyébe: a pénz 92.76 %-át az agrármozgalmakkal leginkább érintett vármegyék és városok munkásai kapták meg.11 2 volt adósodva. (Torontál vármegye közgazdasági és socialis állapota a XX. század első évtizedében. Közgazdasági Szemle, 1912. január, 103-113; március 173-186.) Jóllehet ezeknek a hiteleknek csak egy része volt bankihitel, a bankok adósságbehajtását mégis megnehezítette, sőt lehetetlenné tette. 107 Nagykőrösi Hitelszövetkezet iratai, PML XI. 204 d; Váci Hitelszövetkezet iratai, PML XI. 202. 1. dob. 108 Ugyan az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár évente ugyanekkora segélyösszeget kapott, autonómiája miatt annak működésébe a Földművelésügyi Minisztérium nem szólt bele. 109 Az építkezésekre vonatkozó adatok forrása: 1907. évi XLVT. törvénycikk a gazdasági munkásházak építéséről. Miniszteri indoklás. Az 1906. évi május 19-ére hirdetett országgyűlés irományai. XII. k. Hiteles kiadás, Budapest, 1907. 587-599. és Szeibert János: Mezőgazdasági munkásház- és cselédlakásépítése közületi támogatásáról. Közgazdasági Szemle, 1939, 1. 46-81. 110 Bodrogi Pál\ Egészséges házakat a mezei gazdaság munkásainak! Czegléd, én. A szerző állítása szerint elképzelését az OMGE is támogatta, erre azonban más bizonyíték nem került elő. A Huszadik Század cikkírója szintén a mintaadás fontosságát hangsúlyozta. ( Wiener Moszkó, im.) 111 „Segítenünk kell pedig első sorban a földmívelő nép azon egyénein, kiknek nincsen annyi földjük, hogy csupán annak míveléséből meg tudjanak élni, hanem kiknek a mindennapi kenyér megszerzése végett még az év nagyobb részében, mint mezőgazdasági munkásoknak, másoknál kell munkát vállalniok. Ezen munkásnépet akkor emelhetjük ki a maga sorsával való nem törődésből, közönyből, úgy ébreszthetjük fel benne az önérzetet, hogy emberhez méltóan magának már az egészség, az életkedv megkövetelte kényelmet biztosítsa, akkor szoktathatjuk az otthon szeretetéhez, akkor szoktatjuk le a vándorlásról, ha példát nyújtunk nekik, hogy kevés összegből miként építhetnek maguknak olyan házat, melyben egyszerűen, de tisztességes módon megélhetnek, s melyben egészségük nem lesz, mint a mostani körülmények között, tönkretéve, aláásva." Erre a célra az államsegély mellé a törvényhatóság adott 3000 koronát, s várta (egyébként hiába) magánadományozók jelentkezését is. (111.636/1902. Kolozs vármegye 10.000 korona segélyt kér munkásházak építésére. MOL. Földművelésügyi Minisztérium Általános iratai — továbbiakban FM. Ált. — К 184. 1345. cs. 1915-31/1.) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye esetében az összeget kettéosztották, és Solton, majd Cegléden építettek egy-egy 12 házból álló mintalakótelepet. (PML PPSK Alisp. lv: 408. b. 23.820/1909. és 10.901/1909.) 112 1906-ig összesen 290.239 korona kölcsön folyósítására került sor, az alábbi megoszlásban: Bá-s-Bodiog 8.61%, Békés 16.61%, Csanád 10.34%, Csongrád 13.78%, Háromszék 1.72%, Jász-
