Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Tóth Endre: Hoholt - Hahót. A jövevény nemzetségek eredetéhez 265
268 TÓTH ENDRE Tehát a Krónikakompozíció szerint az első Hahót a 12. század közepén érkezett katonáival, amikor a fellázadt Csákokat a király leverte. Hogy ki volt ez a király, vitatott. Pauler szerint a Csákok III. István támogatására lázadtak fel IV István (1163-1165) ellen23 . Ebben az esetben a Hahótok IV Istvánt támogatták volna. Karácsonyi szerint — véleményéhez Mályusz Elemér is csatlakozott — III. István (1162-1172) ellen lázadtak fel, IV István támogatására. Ekkor viszont III. Istvánnak kellett a Hahótokat behívni. Véleményem szerint azonban a Csákok lázadásának leverése egymagában nem lehet a beköltözés ideje megállapításának biztos kiindulópontja. Inkább arról lehet szó, hogy ez volt az az ismert esemény, amikor a Hahótok — a krónikaszerzők számára megfoghatóan — először tűntek fel a magyar történelemben. A krónikákban leírt események — amennyiben hitelesek — önmagukban csak a beköltözés idejének ante quemjét jelenthetik. A tényleges időpont megállapításához más adatok is szükségesek: ez az időpont lehet azonos, vagy eltérő a krónikákban közöltektől. A Krónikakompozició szerint „ex comitibus enim Orlamundi" Búzád bán nemzetsége. Kézai szerint Buzad autem generatio de Mesn originem trahit, nobiles de districtu Wircburg (Wurburg, Vurbirg). Karácsonyi Wircburgot a steier Marburgra (Maribor, Szlovénia) vonatkoztatta, és a környéken talált is egy Messendorf falut. Mályusz szerint „ha a Mesn-en Meissent értjük, Wurburgon pedig Wartburgot, a két 13. századi krónikásunk előadását össze lehet egyeztetni. Igaz, Wartburg nem volt az Orlamünde család birtoka, földrajzi fekvés azonban — így mondhatjuk — az összetévesztést megkönnyítette". Ezért Mályusz Búzád nemzetségét thüringiai eredetűnek tartotta24 . Mesn kétségtelenül meisseni őrgrófság nevére emlékeztet. 10. sz.: Misni; 1046: marchia Misnensis; 968 óta őrgróf igazgatta2 5 . 985-tól az Ekkehardok, 1046-tól a Weimar-Orlamünde ház, 1067-1089-ig a Brúnók az őrgrófok. 1089-ban a Wettin-házbeli Eilenburgi I. Henrik beiktatásával e család kezén maradt. A weimari grófok voltak az első orlamündei grófok: Vilmos és Ottó egyúttal meisseni őrgrófok is voltak. Ottó Adelhaid nevű leányának első férjére, az Anhalt-házbeli Albrecht ballenstádti grófra szállt át a grófság, amelyet a 14. században eladtak a meissenieknek. Ezt megelőzően Meissen és Orlamünde a weimari grófok kezén tehát csak all. század közepén kapcsolódott össze. Az Eisenach melletti Wartburg és a Rudolstadthoz közeli Orlamünde Thüringiában, a hegység ENy-i oldalán fekszenek (távolságuk légvonalban majdnem 90 km). Meissen azonban nem Thüringiában, hanem az Elba mellett található. Wartburg és Meissen távolsága légvonalban majd 260 km, Orlamünde és Meissen távolsága: 150 km. Wartburgot és Orlamündét tehát nem lehet Meissennel egy vidéknek tekinteni, és a két krónikás állítását a származásról földrajzilag nem lehet egyeztetni. A dinasztikus kapcsolatokat figyelembe véve azonban van megoldási lehetőség26 . Mivel tehát a Buzád-Hahótok krónikákban közölt származáshelye bizonytalan, a személyneveket kell segítségül hívni: elterjedésük területe miként viszonyul a krónikákból ismert származáshelyekhez? 23 Pauler 1899, I 297. 24 Mályusz 1971, 81. 25 K. Blaschke, LexMit VI 477,-26 Lásd lentebb.
