Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 19 egyik legelső reakció az agrárvámok királyi rendelettel való felemelése volt.8 4 A rendelkezés hatása azonban csalódást keltett, mert a mezőgazdasági munkások jövedelmi viszonyai szinte semmit sem javultak. Rubinek e tény ismeretében 1907-ben a Köztelek különszámában hosszú írásban foglalkozott a magyar vidék szociális helyzetével.8 5 Az írás lényeges visszalépést jelentett az 1904-es műhöz képest. Címe (Küzdelem a nemzetköziséggel) és hangneme alig-alig különbözött a Mailáth-féle konzervatívokétól: a bajok legfőbb okát a munkások túlzott igényeiben, az azzal lépést nem tartó szorgalmukban láttatta. Elismerte ugyan, a lelkiismeretlen munkaadók létezését, de rögtön hozzátette: a lázadások legfőbb oka „mégis csak az izgatás". A lehetséges megoldások közül első helyen Rubinek a hatósági retorziók körét tágította volna ki.8 6 A „szociálpolitika" ebben a megközelítésben újra csak a régi, patriarchális viszony helyreállításában, a birtokosok magánjótékonykodásában, a gazdák vezette olvasókörök és szövetkezetek munkásság előtti megnyitásában merült ki. A szerző az állam szociális ténykedését mindössze a közegészségügy helyzetének javításában, s ennek hátterében a falusi lakásügy rendezésében látta volna szívesen. Rubineknél a Földművelésügyi Minisztérium fiatal szakembere, Czettler Jenő sokkal szélesebb körű tervezetet dolgozott ki.8 7 Javaslatának legfontosabb részeit az 1898:11. törvénycikk gyökeres megváltoztatása, a szociális adatgyűjtés rendszeressé tétele, a szakoktatás megszervezése, a közegészségügy korszerűsítése és a földhözjutás megkönnyítése alkották.8 8 Ugyanakkor a lakásügy nála is a középpontba került. A munkásság kistulajdonosi réteggé való átformálása nem volt idegen más gondolkodóktól sem; sokan — inkább ösztönösen, semmint a tények ismeretében — ezt találták a leghatékonyabb eszköznek a radikalizálódástól való visszatartásukban.8 9 A német szociálpolitika teoretikusainak különösen pedig a „katedraszocialistáknak", a Verein für Sozailpolitiknak, Adolf Wagnernak és különösen Gustav Schmoller a magyar agrár-szociálpolitika kidolgozóira gyakorolt hatása egyébként is meghatározó volt; a kistulajdonosi társadalom-eszmény és az állam szociális mozgásterének kijelölése esetében pedig egyértelműen azok magyarországi recepciójáról van szó.90 84 Gunst Péter: A magyar agrártársadalom 1850-1914. között. 168. In: A magyar agrártársadalom, im. 168. 85 Rubinek Gyula: Küzdelem a nemzetköziséggel. Budapest, 1906. és Köztelek, 1907. 21. (március 14.), melléklet. 86 így például lehetővé tette volna, hogy a cselédeket munkamegtagadás esetén behívják katonának, s így mundérba öltöztetve, ingyen lehetett volna elvégeztetni velük a mezei munkát. 87 Czettler Jenő: A magyar állam mezőgazdasági szociálpolitikája, im. 88 Czettler a konzervatívok közül elsőként fogadta el, hogy „a birtokszerzés a mezőgazdasági munkás vágyának többé-kevésbé indokolt célja. ... Sokan ezt puszta földéhségnek tartják, pedig nem más ez, mint a munkaalkalom fixírozása utáni vágy oly célból, hogy a munkás jövedelme nagyobb és állandóbb legyen." Uo, 23. 89 Czettler Jenő: A magyar állam mezőgazdasági szociálpolitikája, im. A legtöbb szakértővel ellentétben Czettler tisztában volt avval, hogy Marx és követői hogyan gondolkodtak minderről. (Az egyik szemléletes példa erre: Karl Marx: Louis Bonnaparte Marx és Engels Művei, 8. köt. 187.) A Szociáldemokrata Párt 1894-es Országos Kongresszusa emiatt az elvi alap miatt ellenezte az állami birtokok fölosztását - amit különben a jelenlévő rendőrtisztviselő határozott megnyugvással jelentett feletteseinek. (491/1894. MOL К 14. BM. res. 18. doboz.) 90 Czettler Jenő: Szükségünk van-e szociálpolitikai egyesületekre? Magyar Gazdák Szemléje, 1906. június, 358-370. Gustav Schmoller főleg két művével gyakorolt nagy hatást a magyar szociál-
