Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
20 HÁMORI PÉTER Kísérlet a gazdasági munkások lakásviszonyainak javítására A lakáskérdés, mint a szociális és közegészségügyi kérdések talpköve a német szakirodalomban a 19. század második felében igen korán középpontba került.9 1 Mindez azonban szinte kizárólag a városokra korlátozódott. A falu lakáskörülményeit nem tekintették ugyan ideálisnak, azonban úgy gondolták (nem egészen függetlenül a már említett romantikus szemlélettől), hogy az semmiképp sem sorolandó a komolyabb odafigyelést érdemlő problémák közé. Ez a kép a századforduló táján kezdett megváltozni.9 2 Különösen az osztrák földreform volt az, mely a falusi és fél-falusi, városperemi településeken élő lakosság szegényebb rétegeinek lakásviszonyait előtérbe állította, egyszersmind pedig kikényszerítette a megoldások keresését.9 3 Adolf Damaschke és követői ugyanis munkás-kertvárosokat akartak létesíteni a bérkaszárnyák helyett, melyekben egyrészt a közegészségügy és közrendészet legfőbb problémáinak gyökerét, másrészt — szintén nem alap nélkül — a munkásmozgalom szerveződési kereteit fedezték fel.94 A gyakorlati megoldások köre a városszéli parcellázások mellett az építési szabályzatok megalkotására korlátozódott, melyek a törvény betűjével kényszerítették ki megfelelő épületek létesítését. Ezeken csak néhány településen léptek túl, ahol városi lakásépítési kölcsönalapot és építőszövetkezet hoztak létre.9 5 politikai gondolkodásra: Über einige Grundfragen der Social-Politik und der Volkswitschaftlehre. Lepzig, 1898; Wesen und Bedeutung der neueren Armenpflege. Lepzig, 1902. 91 V A. Huber: Die Wohnungsnot der kleinen Leute in grossen Städten. H. Friedlein, Lepzig, 1857; J. P Fischer: Die Wohnungsnoth in Wien. Ein Vorschlag zu deren Abhilfe.- Wien, Josef Stöckholzer 1860. Carl Zehden: Beiträge zur Geschichte der Wiener Wohnungsnoth und Bauwesens. Wien 1870; Friedrich Mook: Obdachlos. Dem Magistrat von Nürnberg gewidmet. Nürnberg, 1872; Engel: Die moderne Wohnungsnot. Duncker & Lepzigt, Lepzig, 1873; E.H. d'Avigdor: Der Wienfluß und die Wohnungsnoth. Carl Gerold's Sohn, Wien, 1873; G. Assmann: Die Wohnungsnoth in Berlin. Ein Vortrag gehalten im Architekten-Verein zu Berlin. Abdruck aus der Zeitschrift für Bauwesen. Ernst u. Korn, Berlin, 1873; Die Wohnungsnoth der ärmeren Klassen in deutschen Großstädten und Vorschläge zu deren Abhülfe. Gutachten und Berichte. 1-2 Bde. Leipzig, 1886; Ludwig Fuld: Die Wohnungsnot der ärmeren Klassen. J.E Richter, Hamburg, 1889. 92 F. Stübben: Die Wohnungverhältnisse auf dem Lande. Zeitschrift für Wohnungswesen, 1904, 218-220; Adolf Weber. Boden und Wohnung. Dunkel & Humblot, Leipzig, 1908; Robert v. d. Borght: Um den Wohnboden. Woche, 1912. 15. 597-599. Hecht: Zur Wohnungsfrage auf dem Lande. Berlin, 1912. 93 Heinrich Wehlberg: Die Bodenreform im Lichte des humanistischen Sozialismus. Dunkel & Humblot, Leipzig, 1913; Adolf Damaschke: Die Bodenreform. Grundsätzliches und Geschichtliches zur Erkenntnis und Uberwindung der socialen Not. G. Fischer, Jena, 1916. 94 Adolf Damaschke: Die Bodenreform und die Lösung der Wohnungsfrage. (Zeitfragen des christlichen Volkslebens Bd. 31.) C. Belser, Stuttgart, 1906; Adolf Weber: Boden und Wohnung. Dunkel u. Humblot, Leipzig, 1908; Paul Feucht: Bauordnung und Bodenreform. Bodenreform, 1909. 2. 41-43; Pabst: Bodenreform und Hausbesitz. Diskussion, 1911. 7. 328-332; Hans Koppe: Die Bodenreform als Sozialpolitik. Bodenreform, 1911. 14. 447-454; Karl Feyerabend: Der kämpf uns eigene Heim und die Bodenreform. Vortruppen, 1912. 3. 385-389; Adolf Aichberger: Bodenreform und Wohnungsreform in Bayern. Bodenreform, 1912. 14. 424-427. Az elmélet legrészletesebb kifejtését és az elért eredmények összefoglalását ld.: Adolf Damaschke: Die Bodenreform. Grundsätzlishes und Geschichtliches zur Erkenntnis und Uberwindung der sozialen Not. Gustav Fischer, Jena, 1915. és Georg Heyer: Soziale Wohnungsreform. Allgemein-wirtschaftliche Vorschläge zu einer durchgreifenden Änderung der gesamten Boden-, Bau-, Haus- und Wohnungswirtschaft. Puttkammer u. Mühlbrecht, Hamburg, 1918. 3-12. 95 F. Baumeister: Die Hauptpunkte von Bauordnungen. Jahrbuch Bodenreform, Berlin, 1905 241-287.
