Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 209 források szerint mintegy 208 igénylést nyújtottak be halasi vagy környékbeli lakosok.19 2 Többen közülük egy telekkönyvi szám alatt levő földterületen voltak bejegyezve zsidó gazdálkodóval.19 3 Ok általában helyzeti előnyt élveztek a többi igénylővel szemben, ha földet akartak kisajátítani. Az igénylők többsége, akik főként kis- és középbirtokosok voltak, 2-3 holdat, vagy az egész birtoktestet szerették volna kiigényelni. Sok jogi bonyodalom támadt a fóldkisajátítások körül. Ezért már a helyszíni szemlék idején is több érdekes esettel találkoztak az ügyintézők. Leginkább az okozott problémát, hogy a földbirtokok adás-vétele, és öröklődése nem volt pontosan regisztrálva az illetékes szerveknél. így az is előfordult, hogy olyan „zsidó földet" is ki akartak sajátítani, amelyet a zsidó tulajdonosa már korábban „kereszténynek" eladott, vagy ráhagyományozott.19 4 Sőt olyan eset is volt, amikor egy zsidó származású gazdálkodó saját keresztény fiára és feleségére akarta hagyni a földjét.19 5 Ki kell emelni, hogy a „keresztény" földigénylők többsége első világháborús tűzharcos volt, több éves frontszolgálattal a háta mögött. Többen igen magas kitüntetéssel rendelkeztek.19 6 A földigénylők között, azonban a társadalom minden rétege képviseltette magát, az egyszerű földmunkástól a tisztviselőkig. A többség általában az értékesebb földterületeket szerette volna kisajátítani, így főként a gyümölcs és szőlőföldeket. Arról, hogy mennyi és mekkora területű földet kaptak az igénylők, nincsenek pontos információink.19 7 Ezek a procedúrák igen megviselhették a mezőgazdasággal foglalkozó zsidó tulajdonosokat. Hiszen nem ők voltak sem Halas, sem az ország legnagyobb földtulajdonosai. Még a polgármesteri hivatal által összeállított „200 hold feletti földbirtokkal" rendelkezők között is csak két zsidó magánszemély volt.19 8 Ám a földek kisajátítása alkalmával kiderült, hogy többeknek volt 100 hold feletti birtoka. Ennek alapján Goldberg Salamon tulajdonában 624 hold, Roischenheim Ignácéban 334 hold, a Schneider-cégében 143 hold, dr. Szabó Fülöpében 125 hold, ösz-192 MOL, K-184 Az 1939. évi IV tc. földbirtokpolitikai intézkedései Kiskunhalason 6251. csomó 193 ilyen eset volt például Beck Adolfé is, aki az 5.846. tkvi. számú földterületen egytizenhatod részben volt birtokos és ezt a területet négyen követelték vissza, ugyanis az ő földjeik is ez alatt a szám alatt feküdtek. MOL, K-184 Az 1939. évi IV tc. földbirtokpolitikai intézkedései Kiskunhalason 6251. cs. 1941-27-91586, ikt. sz.: 267325 194 Dobó István földjét is kisajátítandó földnek tekintették, pedig ő 1939. március 22-én vette egy halasi zsidó földbirtokostól, Schwartz Ferenctől. Ezért azt kérvényezte, hogy az ő birtokában maradhasson. MOL, K-184 Az 1939. évi IV tc. földbirtokpolitikai intézkedései Kiskunhalason 6251. cs. 1941-27-91586 ikt. sz.: 267323 195 Ez az igénylő jegyzőkönyvbe külön megjegyzésként szerepelt. MOL, K-184 Az 1939. évi IV tc. földbirtokpolitikai intézkedései Kiskunhalason 6251. cs. 1941-27-91586 ikt. sz.: 267330 196 Néhány kivételtől eltekintve a tűzharcosok egyike sem jelezte, hogy a Vitézi Szék tagja lenne. Ez a későbbiekben azért lesz fontos, mert kutatásaink szerint a Vitézi Szék igényelte és kapta a legtöbb zsidó tulajdonú földet, amit majd a tagjai között oszt ki. 197 A pontos véghatározatokat a polgármester közszemlére kitetette 1941. október 13. és 21. között. Ezen véghatározatok ellen felszólamlás nem történt. 14785/1941 kig. sz. Kiskunhalas polgármester, Kiskunhalas, 1941. november 4. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 84. d. 10.432/1941. sz. előadóív 198 Az összeállított lista szerint 200 hold feletti birtokkal Roschenschein Ignác /420 hold / és a Schneider-cég /400 hold / rendelkezett, illetve Kohn Benő ipari hizlaló és sertéskereskedő. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 65. d. 1.857/1940. ad 14.518/1940. sz. irat
