Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
210 VÉGSŐ ISTVÁN szesen tehát 1288 hold föld volt zsidó nagybirtokosok kezében. Ez a halasi zsidók tulajdonában levő 1964 hold föld több mint 65%-át jelentette. Tehát a 27 halasi zsidó földbirtokos közül csupán 4 személy volt nagybirtokos, a többiek inkább kis- és középbirtokosnak számítottak. A halasi zsidók nem rendelkeztek átlagon felüli birtokokkal. Épp ellenkezőleg, a kisajátításra és önkéntes haszonbérletre ítélt zsidó birtokok méretei hasonló méretűek voltak, mint a halasi „keresztény" középbirtokos réteg mezőgazdasági ingatlanai. Ez igen csak ellentétben állt azzal a szélsőséges propagandával, amit a korabeli megnyilatkozások szítottak. A Halasi Újság is értetlenül állt a Földművelésügyi Minisztérium jelentése előtt, amely arról szólt, hogy az elvett zsidóbirtokok átlag területe csupán 28 kat. hold nagyságú.19 9 A halasi zsidó kis-és középföldbirtokosok ingatlanainak átlag mérete kb. 29 kat. hold volt. Tehát ebben az összehasonlításban sem tért el az országos átlagtól a halasi. Abban azonban mindenképpen, hogy Halason kevésbé volt jellemző a zsidó nagybirtok, de ez inkább a természeti adottságok és a kiskun hagyományok miatt volt így. Az 1942. XV tc. végleges megoldást akart a földkérdés területén, ezért immár a törvény célkitűzése alapján „minden" zsidóbirtokot ki szeretett volna sajátítani.20 0 Kiskunhalason több olyan zsidó birtok maradt, amelyet még nem sajátítottak ki teljes egészében, vagy a haszonbérlő szerződése 1942 végére lejárt. Ezáltal az országos példához hasonlóan itt is megkezdték a zsidóbirtokok „megbízható" szervezeteknek való juttatását. Elsősorban a Vitézi Széknek és ONCSA-nak juttatták a zsidóbirtokokat, és rájuk bízták, hogy kiknek adják majd haszonbérletbe a későbbiekben.20 1 így történt ez Kiskunhalason is. Az 538.975/1942 VII.A.2. EM. rendelet alapján, 12 halasi zsidóbirtokot átengedésre köteleztek az Országos Földhitelintézet és a szegedi m. Kir. Erdőgazdaság részére.202 Ezek után a Délpestmegyei Vitézi Szék kérte a kiskunhalasi polgármestert, hogy juttassa el a szervezethez az FM. által a részükre juttatott zsidóbirtokokról szóló részletes kimutatást.20 3 Csupán ebből az iratból tudható biztosan, hogy miután a zsidóbirtokokat kijelölték, egy részüket a Vitézi Szék tulajdonába adták, még 1942-ben.20 4 199 Thorma Múzeum Nagy-Szeder Gyűjteménye: Halasi Újság, 1941. augusztus 22. 4. 200 A törvényt az 3.600/1943 M.E. rendelet egészítette ki, melynek neve: „a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. XV. törvénycikk végrehajtásáról" volt. Lásd: Magyarországi Rendeletek Tára 1943. 77. évfolyam, kiadja a Magyar Királyi Belügyminisztérium, Stádium Sajtóvállalat Rt nyomdája, Budapest, 1943. /a továbbiakban: rendeletek Tára 1943 /: Ш. kötet, 1403-1459. 201 Nagy József: A földkérdés а II. világháború előtti és alatti években, Századok, 1993., 5-6. szám: 671. Nagy József történész számításai szerint országosan fennmaradt 323.453 hold zsidóbirtokból, mintegy 75.000 hold jutott a Vitézi Széknek és mintegy 5.000 hold az ONCSA-nak. A többi mezőgazdasági ingatlant az Országos Földhitelintézet nevére íratták, így a zsidóbirtokok kezelője az állam lett. 202 A rendeletet az 1942. XV tc.-re hivatkozva hozták meg. A rendelet 1942. október 12-én kelt. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 101. d. 446/1943. sz. előadóív Érdemes megjegyezni, hogy az 1942-es zsidóellenes földbirtokpolitikai törvény is „megfelelő" az 1942. XV tc. 5. §-a alapján előírt haszonbérleti térítés ellenében tette lehetővé a kisajátítást. Lásd: Magyar Törvénytár 1942: 98-100. 203 A székkapitány levele 1942. október 20-án kelt. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 97. d. 13.991/1942. sz. előadóív 204 Az FM 535.104/1942. VII.A.2. sz. rendelete alapján az Országos Földhitelintézetet bízta meg a zsidóbirtokok hasznosításával. A zsidó földek a Vitézi Szék rendelkezésére bocsátását az 535.438/1942 VII.A.2. FM. rendelet juttatta.
