Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179

A ZSIDÓTÖRVÉNYEK ÉS A KISKUNHALASI ZSIDÓSÁG 199 A zsidók zaklatása tovább folytatódott Bajusz Mihály tisztiorvos által. 1943-ban, a városban, alapos közegészségügyi vizsgálatot indított minden halasi orvos rendelőjében. A legnagyobb várakozással mindenki a város legismertebb zsidó származású orvosának dr. Kálmán József szanatóriumának vizsgálatát várta. A vizsgálat megállapítása szerint minden rendben találtak, sőt a város egyik legszakszerűbb és legtisztább orvosi rendelője volt. Az antiszemita sajtó mégis kikezdte Kálmán doktort és megkérdőjelezték orvosi bizonyítványát és szakértelmét. Pedig tanulmányait a pécsi orvostudományi egyetem és Bécsben végezte el. Majd egy berlini női klinikán helyezkedett el és csak a németországi „kristályéjszaka" után tért vissza Halasra, ahol a legmodernebb német és osztrák orvosi műszerekkel és gépekkel felszerelt szanatóriumot nyitotta meg.13

3 A kormányzat a közigazgatási szervek és az antiszemita törvénykezés segítségével a társasági életből is ki szerette volna szorítani a zsidóságot. A zsidótörvények megkísérelték a zsidósághoz köthető egyesületeket és szervezeteket korlátozni. Egyúttal ingó és ingatlan vagyonukat valamilyen formában szétosztani a nem zsidó szervezetek között. A következőkben láthatjuk, hogy miként fogja „keresztény" segítséggel a Baross Szövetség megszerezni például a Halasi Kereskedők Egyesületének vagyonát. A Chevra Kádisa működésképtelenné vált a hatóságok sorozatos zaklatása miatt 1942-től. A feszült hangulat miatt a vezetőségében konfliktusok léptek fel. A második zsidótörvény gazdasági hatásai Az első zsidótörvénnyel nem lehetett és talán nem is akarták a törvényhozók a teljes „árjásítást" végrehajtani, illetve végrehajtatni a gazdasági életben. A második zsidótörvény már sokkal differenciáltabb és kézzelfoghatóbb intézkedéseket várt el az illetékes hatóságoktól. A megyei vezetés is sokkal nagyobb nyomatékkal hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a törvény betartása és betartatása.13

4

Gazdasági kérdésekben is sokkal konkrétabb határozatokat és intézkedéseket kellett hoznia a megyei és városi vezetésnek. így például 1939-től az iparigazolványok felülvizsgálata szinte állandóan napirenden volt 1944-ig. Minden halasi kereskedőnek és iparosnak felülvizsgálták és ellenőrizték ezt az okiratát. A megye minden évben felülvizsgálatra kérte azoknak a névsorát, akik iparigazolványt kaptak az adott évben. Ezeket a névsorokat a polgármesteri hivatal állította össze, és a 133

Legyen világosság: 238. 134

Erre utal Endre egyik 1940 januárjában hozott rendelete, amelyben a második zsidótörvény foldbirtokpolitikai ügyeinek intézésével kapcsolatban nagyobb körültekintést kért, és kissé ingerülten ezt írja: „Amikor az elidegenítő vagy ingatlanszerző nem oda való lakos, ahol az elidegenített ingatlan fekszik a 6.3931/1938 számú rendeletem ellenére nyilván kényelem szeretetéből egyes község elöljáróságai nem kutatnak az iránt, hogy az nem községükben lakó előtte, vagy a vevő nem esik-e az 1939. évi IV tc. hatálya alá, hanem egyszerűen azt jelenti, nem lakik a községben. (à) Elvárom a jövőben rendelkezéseim pontos betartásátá" Továbbá megfenyegette a városi jegyzőket, hogy ha nem hajtják pontosan végre ezeket a jogszabályokat, „ellenük fegyelmi eljárást indít." Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának 67.303/1939. kig. sz. rendelete, tárgya: Földbirtok politikai ügyek intézései 1940. január 13. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 64. d. 1.236/1940. sz. irat