Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
200 VÉGSŐ ISTVÁN Városházán közszemlére kifüggesztette.13 5 Ezeken külön szerepeltek a zsidó és keresztény kerekedők és iparosok.13 6 Az illetékes ügyosztályoknak ettől kezdve egyre gyakrabban kellett hatósági bizonyítványok kiállításával foglalkoznia, amelyben a keresztény kereskedők igazolták magukat.13 7 Erről a 7.720/1939 M.E. számú rendelet 37. §-a13 8 rendelkezett: „A bejelentések alapján az elsőfokú iparhatóság megállapítja, hogy a zsidóknak kiadott érvényes iparigazolványok és iparengedélyek száma, illetőleg az iparigazolvánnyal vagy iparengedéllyel bíró zsidók száma a községben fennálló összes érvényes iparigazolványok és iparengedélyek együttes számának, illetőleg a községben iparengedéllyel vagy iparigazolvánnyal bíró személyek együttes számának hány százalékát teszi ki." Továbbá a közzététel ügyében azt a rendelkezést hozta, hogy: „A megállapítást az elsőfokú iparhatóság az 1939. évi szeptember hó 15. napjától december hó 1. napjáig hivatalos hirdetőtábláján kifüggeszti."13 9 Az első, kereskedőket és iparosokat felsoroló lista közzétételre 1939 őszén az 50.489/1939. számú alispáni rendeletre került sor Halason, amiről egy polgármesteri jelentés számolt be.14 0 Ezzel kapcsolatban az alispán több rendeletet is kiadott, miáltal esetenként több helyre is el kellett küldeni az elkészített listákat.141 Azért volt szükség ezekre a nyilvános diszkriminatív intézkedésekre, hogy minél jobban megosszák a vevőközönséget. Ennek érdekében Endre pontos, „kataszterenkénti" névjegyzék elkészítését írta elő, amelyben szerepelt az adott kereskedő vagy iparos neve, tevékenységi köre és üzletének címe.14 2 Ezekből a listákból viszonylag pontos képet kaphatnánk a halasi ipar és kereskedelem összetételére nézve, de sajnos csak két pontos listával rendelkezünk 1940-ből.14 3 Egy 1940 augusztusában — a polgármester által elkészített — jegyzékből derül ki az, hogy Kiskunhalason 86 zsidó és 223 keresztény kereskedő volt.14 4 Tehát a zsidók számaránya Kiskunhalason ebben a szakmában kb. 28% volt.14 5 135 Erre vonatkozólag az alispán 50.489/1939 kig számú „Az iparjogosítványokról vezetendő kimutatások felterjesztése tárgyában hozott rendelete rendelkezett. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744/1941. ad 13.733/1941. sz. előadóív 136 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744/1941. ad 17.187/1941. sz. előadóív 137 Többek között a már említett, és a későbbiekben is igen fontos Halasi Kereskedelmi Banknak is igazolnia kellett magát, hogy „nem zsidó üzemnek van nyilvántartva". Ezt az igazolást a polgármester adta ki 1939. december 9-én BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 66. d. 2.237/1940. ad 16.764/1939. sz. előadóív 138 Lásd: Rendeletek Tára 1939: II. kötet, 1187. 139 A 7.720/1939 sz. M.E. rendeletet lásd: Rendeletek Tára 1939: II. kötet, 1182-1190. 140 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744/1941. ad 13.733/1941. sz. irat 141 Az alispáni rendelkezések szerint általában a Baross Szövetséget kellett tájékoztatni ily módon. Mint ahogy az 57.749/1941 kig. rendeletében megindokolja: „célszerűségi okokból". BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 86. d. 14.687/1941. sz. irat 142 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának 50.341/1940. kig. sz. rendelete, BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744/1941. (2541) sz. irat 143 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744 ad 17.187/1941. sz. irat 144 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 85. d. 12.744 ad 17.187/1941. sz. előadóív 145 E szerint, amíg az arányuk 6% alá nem csökken, nem lehet újabb iparigazolványt kibocsátani zsidónak. Sőt lehetőleg be kellett vonni tőlük a kereskedésre engedélyt adó okiratot.
