Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Végső István: A zsidótörvények hatása a kiskunhalasi zsidóság életére 179
188 VÉGSŐ ISTVÁN kozása vagy üzlete irányítását.6 4 Egyébként a vármegyében működő, szintén hatalmas áruforgalmat bonyolító kereskedelmi és ipari vállalatot, a nagykőrösi székhelyű Benedek József és Fia céget is bérletbe vette az Országos Hangya Szövetkezet.6 5 A fentiekből is látható, hogy a nemzetközi és belpolitikai helyzet súlyosbodásának hatására a törvényhozás több olyan törvényt hozott, amelyek hatásaival mindenki elégedetlen volt. Azok is, akik ellen megszületett és azok is, akik szükségesnek érezték az ehhez hasonló jogszabályalkotást. A második zsidótörvény társadalmi hatásai és a zsidók politikai jogfosztása Ami az első zsidótörvény mindenfajta kijátszása Magyarországon felháborította és felbátorította a szélsőjobboldali erőket arra nézve, hogy további intézkedéseket követeljenek. Ok már 1935-ben egyértelműen fogalmaztak a zsidókérdéssel kapcsolatban. 1939-től már nemcsak gazdasági, hanem társadalmi életben betöltött szerepüktől is meg akarták fosztani a zsidókat. Alapvető állampolgári jogaik sérültek a második zsidótörvény következtében. A társadalmi életből való kirekesztettségük tovább mélyült. Az 1939. IV tc. 4. §-a elsősorban az esedékes 1939. évi választások miatt vált fontossá.6 6 Emiatt a paragrafus miatt most már hivatalosan is össze kellett írni az izraelita és/vagy zsidó személyeket és tömegesen fosztották meg őket alapvető állampolgári jogaik egyikétől. A 4.800/1939. M.E. sz. rendelet6 7 1. §-a értelmében a polgármester felkérte a Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Hitközséget, hogy állítsa össze az 1939. IV tc. értelmében zsidónak tekintendő halasiak listáját.6 8 Ezt a listát a választások előtt a hitközség elküldte, 317 névvel.6 9 Ezek után a polgármesteri hivatal ugyanezekből a nevekből összeállította a „nem szavazók névjegyzékét".7 0 1939 májusában az itt felsoroltak nem vehettek részt sem az országgyűlési, sem az önkormányzati és képviselőtestületi választásokon. Ez a lista nyilvánosságra került, és ezután többen is a 4800/1939 M E. rendeletre hivatkozva választójogi tanúsítványt kértek, amely feljogosította őket a szavazójog-64 így elkezdődött az a bizonyos gazdasági folyamat, melyet a zsidótörvények egyik legfontosabb hatásaként is értékelhetünk: „Az új gazdasági szükségletek és a gazdasági szempontból fékező hatású vagy egyenesen káros zsidótörvények közötti feszültség létrehozott egy valóságos második gazdaságot..." Karády Viktor: Zsidóság, modernizáció, polgárosodás. (Tanulmányok) Cserépfalvi Kiadása, Budapest, 1997. /a továbbiakban: Karády /: 280. 65 Szuhay: 240. 66 Lásd: Magyar Törvénytár 1939: 133. 67 Lásd: Magyarországi Rendeletek Tára, 1939. kiadja a Magyar Királyi Belügyminisztérium, Stádium Sajtóvállalat Rt nyomdája, Budapest, 1939. /a továbbiakban: Rendeletek Tára 1939 / II. kötet, 785-791. 68 Uo. 785. 69 BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 57. d. 7.804/1939. sz. irat 70 A levéltárból előkerült lista valószínűleg sérült, mert csupán 265 halasi zsidó név szerepel rajta. A hivatalos szervek szavazókörönként sorolták fel a választásból kizárt emberek neveit. Ezen a felsoroláson természetesen nemcsak a zsidó származásúak, hanem a választójoguktól egyéb okok miatt megfosztott személyek nevei is szerepeltek. BKMÖL-Kiskunhalas, V / 274 b) Polgármesteri iratok 62. d. 16/1940. (16.014) ad 10.485. sz. irat
