Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 13 a falu társadalmát. A kudarc oka elsősorban annak volt köszönhető, hogy a tagságnak elenyészően kis részét alkották az önkéntesek, a független gazdasági munkások (napszámosok, summások, stb.); a többséget kitevő cselédek társadalmának „reorganizálására", „vissza-patriarchizálására" pedig aligha volt szükség, lévén, hogy az ő viszonyaik szinte kivétel nélkül nagyon is patriarchálisak voltak, életüket elszegődésüktől a következő évi szerződéskötésig lényegében a feudális korból öröklött kötöttségek szorításában élték.5 2 A gazdasági munkásbiztosításnak a szűken értelmezett szociálpolitikán túli, a társadalmat, a társadalmi viselkedésmódokat formálni, irányítani szándékozó hatalmi politikaként való értelmezését megerősíti a gazdasági munkások kitüntetésének rendszere. Ferenc József 1898. augusztus 18-án kelt legfelsőbb kéziratával a legalább 40 éve egy gazdánál illetve gazdaságban szolgáló cselédek számára szolgálati díszérmet alapított.5 3 Ezt a Földművelésügyi Minisztérium csakhamar kiegészítette az egyéb munkavállalók kitüntetésével, és esetenként 100 koronáig való jutalmazásával.5 4 Cselédek esetén a birtokos, napszámosok és más munkavállalók esetén pedig a főszolgabíró juttatta el a javaslatokat a főispánhoz, aki — miután a vármegyei gazdasági egyesülettel véleményeztette és rangsoroltatta azokat — a miniszterhez továbbította a kitüntetendők névsorát. Az ismét csak német mintára megalkotott rendszer a büntető szankciók ellenpárját képezte. Olyan társadalmi magatartásformákat akart jutalmazni, és evvel a kitüntetett környezetét is „átnevelni", amelyek a hagyományos, patriarchális (vagy sokkal inkább paternalista) társadalom-képet erősítették.5 5 így szerepelt az „érdemek" közt első helyeken a „szorgalom" és a „dolgosság" mellett a munkaadóhoz való hűség, a „szófogadó természet".5 6 Nagyjából 1912-13-ig gyakran, utána ritkábban visszatérő elem a „szocziálista mozgalmakban mutatott passivitás" is.5 7 A magyar agrár-szociálpolitika vázolt kezdetei csakhamar más elemekkel is kiegészültek. Talán a legfontosabb volt közülük a Földművelésügyi Minisztérium 52 Ennek megfelelően a gazdasági-szociális-politikai mozgalmaknak sem ők voltak többnyire az aktív szereplői. 53 Bartóky József, im. 335-336. 54 7130/1898. FM. Ein. és 1624/1898. Bm. Ein. rendeletek. Pest Megyei Levéltár Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának közigazgatási iratai (továbbiakban PML PPSK Főisp.) IV 401. b. 1722/1898. 55 Ugyanezt szolgálták a vármegyei gazdasági egyesületek — s mögöttük az OMGE illetve a Földművelésügyi Minisztérium — által újra kitalált aratóünnepek, ahol „testvéri szeretetben egyesülhet gazda és munkás az új termés megünneplésére". (Czettler Jenő: A magyar állam... im. 24. és Aratóünnepek szervezése. PML. PPSK Alisp. 12.543/1909.) 56 д Földművelésügyi Minisztérium irattárába a hivatali úton már „megrostált" javaslatok kerültek. Azokat egybevetve a megyei levéltárak anyagával nemeseik a kiválasztás menetét, de az értékpreferencia változásait is követni lehet, igaz, az iratselejtezések miatt sajnos az esetek többségében elég nagy pontatlansággal. (Az összevetés alapját az 1907-es és az 1915-ös évek képezték: MOL. К 174 Fm. Ált. 549. cs, 1334. cs; PML PPSK. Alisp. IV 408. b. 31.234/1909.; Baranya Megyei Levéltár Baranya vármegye alispánjának közigazgatási iratai - továbbiakban BML Alisp. IV 410. b. 23.876/1907; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára, Zemplén vármegye alispánjának közigazgatási iratai IV 1408. 211/1906.) 57 1907, 1908. és 1910. évi felterjesztések Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből (az idézett kitétel utólag, valószínűleg a főispáni hivatalban került oda valamennyi felteijesztett neve és egyéb érdemei mellé). PML PPSK Főisp. IV 401. b. 9873/1916
