Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159

1939: KÁRPÁTALJA 169 tői „kiemelt" figyelmet fordított Kárpátalja vízrajzi és tározási viszonyainak felmérésére. Ez a hivatal, Benedek József felmérései alapján, felvetette 12 tároló medence építését, melyekbe összesen 800 km3

vizet lehetett volna tárolni.2

5

„A bennszülött szegényes lakosság iparcikket vajmi keveset fogyaszt, mert legszükségesebb cikkeit nagyrészt háziiparszerűen, önmaga állítja elő. Ebből a szempontból tehát Ruténfold körülbelül 550 000 főnyi újabb lakossággyarapodása az országos fogyasztás növekedésében nem sokat jelent."2

6 A magyar országgyűlés 1939. évi március 16-i ülésén, közvetlenül az elnök, Darányi Kálmán megnyitója után gróf Teleki Pál miniszterelnök ekképpen jelentette be a ruszin lakta fold katonai birtokbavételét: „Tisztelt Ház! Hosszú hetek óta tartó, a közelmúltban megismétlődő kihívások folytán, amelyek a Ruszinszkó felőli határainkon, helyesebben a demarkációs vonal mentén és részben Munkács és Ungvár külvárosainak házai között történtek, másrészt a cseh-szlovák államnak részeire bomlása és az ennek nyomán keletkezett anarchikus állapotok folytán egyik napról a másikra szükségessé váltak politikai és katonai elhatározások avégből, hogy a tőlünk lelkében soha el nem vált ruszin népnek és a magyarságnak érdekeit egyaránt megvédjük. (...). A rutén nép tömegei és vezetői tegnap és ma azzal a kéréssel fordultak a magyar kormányhoz, hogy az élet- és vagyonbiztonság gyors helyreállítása céljából katonailag haladéktalanul szállja meg a rutén lakta földet. (...). A magyar kormány a felkérésnek eleget tesz (...) és a honvédség hatalmába veszi az egész Ruténföldet. (...). Honvédségünk fellépése már eleve meghiúsít minden elképzelhető ellenállást vagy támadást. Hadseregünk abban a helyzetben van, hogy a legrövidebb időn belül és remélhetőleg vérontás nélkül megszállhatja a rutén földet és ott a normális rendet helyreállíthatja. (...). A magyar honvédség előrenyomulásával természetesen a legkisebb mérvben sem fogja az egykori Ruszinszkóval szomszédos országok területét vagy határ menti érdekeit veszélyeztetni, sőt utasítása van arra, hogy ilyen akciónak a látszatát is kerülje. (...) Úgy hiszem, hogy elhatározásunk, amelynek részleteit a közeli napokban szándékozunk a külügyminiszter úrral a külügyi bizottságban ismertetni, az Országgyűlés minden tagjának és az egész nemzetnek együttérzésével találkozik.(....). Ebben a pillanatban, amikor dicső honvédségünk a Kárpátok bércei felé menetel, szálljon az egész nemzet testvéri üdvözlete a felszabaduló »gens fidelissima« felé. (,..)."27 Megállapítható azonban, hogy ezzel a katonai akcióval sem sikerült visszacsatolni a teljes rutén népet, nagy részük maradt a Kárpátalján kívül. Kánya Kálmán távozása után az új külügyminiszter gróf Csáky István március 23-án a külügyi bizottság ülésén ismertette azokat az okokat, amelyek a magyar kormányt arra indították, hogy az Erdős-Kárpátokat az anyaországhoz 25

Hajdú Z. (1998) Magyar víztározó- és vízierőmű építési tervek az Északkeleti-Kárpátokban a II. világháború végéig In: Boros László, Kárpátalja, Bessenyei György Tanárképző Főiskola Földrajz Tanszéke és a TIT Jurányi Lajos Egyesülete, Nyíregyháza, 1998, 159-164. 162 26

Kéz A. (1939). Ruténfold, In: A földgömb 1939. 10., 161-170. 170 27

Országgyűlés Képviselőház Napló (1935-40) XXIII. - Athenaeum, Budapest, 387.