Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Bordás-Giesz István: 1939: Kárpátalja. Kárpátalja területi és történeti földrajzi összefoglalása 159
168 BORDÁS-GIESZ ISTVÁN csapatok. Egy húsz km-es sávban Kelet-Szlovákiába is behatolt a magyar haderő ekkor, a németek Szlovákiával kapcsolatos elképzeléseit fürkészve (ez a sáv magyar kézen maradt). Az új határvonalat április 3-án állapította meg egy szlovákmagyar bizottság, a ténylegesen fennálló viszonyok alapján. A megszállt rész 10 700 km2 területű, mintegy 550 000 lakossal. Ehhez hozzászámítva az első bécsi döntéssel visszakerült sávot: 12 656 km2 nagyságú e terület (az 1930-as cseh népszámlálás adatai szerint 747 096 lakossal rendelkezett). Az új határ a Trianon előtti határvonalon futott, a Kárpátok gerincén, melynek övezete itt a legkeskenyebb, ellentétben az északnyugati, keleti és déli vonulatokkal. Teleki gazdasági-földrajz tudós és geopolitikus volt, ennek megfelelően Kárpátalja visszacsatolását is gazdasági, földrajzi szempontból ítélte meg. Nézete szerint e terület Magyarország számára „életfontosságú".1 9 (2. ábra). A felsőtiszai völgymedence vagy máramarosi medence harmadkori medencekitöltő agyagában nagy só telepek vannak. Ezeket bányászták Aknaszlatinán. Évi termelése meghaladta az egymillió „métermázsát". A sóbányáitól teljesen megfosztott trianoni Magyarország bányakincseinek nagy értékű gyarapodását jelentette Aknaszlatina sója, de Bilke környékének évi 10 000 „métermázsát" kitevő vasérce is, a petróleumkutatások is reménnyel kecsegtettek.2 0 Beregszász és Muzsaly környékén „nem elhanyagolható" mennyiségben timföld található, amelyeket alumínium-, kénsav- és műtrágyagyártásra lehetett felhasználni. A magyar porcelánipar is újabb fellendülésre számíthatott a dubrincsi, beregszászi és kovászó környéki jó minőségű porcelánföldek miatt.2 1 Magyarország nagymértékű épület- és tűzifa szegénységét volt hívatva csökkenteni, sőt nagyrészt kielégíteni a Ruténföld kereken 620 000 hektár kiterjedésű erdőterülete. Ennek 67,7%-a lomberdő (377 000 ha) és 22, 3%-a tűlevelű erdő (123 000 ha), a maradék (120 000 ha) vegyesen tű- és lomblevelű erdő volt. A lombos erdőből a tölgyesek területe 28 000 ha, a bükkösöké 297 000 ha. Különösen fontos volt a 123 000 ha fenyves erdő épület- és bútorfája. „Nem érdektelen annak a megemlítése sem, hogy a 620 000 ha területű, elsőrendű szálerdőnek 55%-a (336 000 ha) kincstári tulajdon és csak a kisebb rész van magántulajdonban."2 2 1939-ben körülbelül 40 fűrésztelep működött. A bútorgyártó üzemek Ruténföld peremvárosaiban kaptak helyet. Komolyabb falepárló telep Perecsenyben és Nagybocskón volt.2 3 Magyarország gazdasági életének szempontjából mégis legjelentősebb Kárpátalja vízi energiában való nagy gazdagsága. „Az Ung, a Latorca, a Borsava, a Nagyág, a Tarac, a Talabor és a Tisza völgyében az elektromos áramtermelő erőműtelepek egész sorozatát lehet felépíteni. A termelt elektromos energia a Ruténföld iparosodásának és, ami ezzel egyet jelent, a terület fokozódó gazdasági fontosságának és a szegény lakosság emelkedő jólétének alapjait vetheti meg."2 4 Az 1937-ben megalakult Országos Öntözésügyi Hivatal 1939-19 Czettler A. (1997) Teleki Pál és a magyar külpolitika 1939-1941. - Magvető, Budapest, 26 20 Bulla B. (1939) A Ruténföld. - In: Magyar Szemle 4. (140.), 297-303. 299-300. 21 Kéz A. (1939). Ruténföld, In: A földgömb 1939. 10., 161-170. 169. 22 Bulla B. (1939) A Ruténfóld. - In: Magyar Szemle 4. (140.), 297-303. 301 23 Kéz A. (1939). Ruténfóld, In: A földgömb 1939. 10., 161-170. 169 24 Bulla B. (1939) A Ruténföld. - In: Magyar Szemle 4. (140.), 297-303. 300.
