Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - L. Nagy Zsuzsa: Mauthausentől Füzesgyarmatig. Rassay Károly életútja 1944-1953 között 1421

RASSAY KÁROLY ÉLETÚTJA 1944-1953 KÖZÖTT 1429 1944. május 4-én ismét útra indították a tábor lakóit, akik kezdetben abban reménykedtek, hogy Budapestre viszik őket. Csatlakoztak hozzájuk a zsidó barakk lakói közül is. Ezért mondta Apponyi György: „Nem megyünk mi Budapestre, Károly Né­metországból még nem került vissza zsidó ember."3 8 Célállomásuk Mauthausen volt. A vonattól a táborig mintegy 4 km-t kellett gyalogolni, hat heti fogság után legyengülve, tűző napon, cipelve minden megmaradt holmit, idős embereknek, akik ilyen fizikai megpróbáltatásra alkalmatlanok voltak. Rassay kétszer esett össze az úton. Mikor felértünk, emlékezik, „Egyiptomi kép tárult elénk. Mezte­lenre vetkőzött, naptól felégett foglyok törték az úton a követ..."3 9 A gépfegyveres SS-őrök a Politische Abteilungba irányították őket s míg a névsorolvasást tartot­ták, „Itt van a magyarok zsidó kormánya", „Die intelligenz Pest" felkiáltásokkal szórakoztak rajtuk.40 Rassay és társai a 19. sz. barakkba kerültek. Elhelyezésük előtt ugyanazon a procedúrán kellett átesniük, mint minden mauthauseni fogolynak: lemeztele­nítés, szőrtelenítés, fürdő, rabruha felvétele. A foglyok közvetlen felügyeletét a parancsnokság által közülük választott kápó látta el, utóbb ilyen tisztségre jutott Peyer, Rátkai, Parragi és mások. Nagyhatalom volt a blokk-írnok. Ha ez és a szom­szédos barakk kápója lengyel nemzetiségű volt, sokban segítette a 19-esek életét.41 A nyilas hatalomátvételt követően Mauthausen és Dachau magyar kolóniája tovább gyarapodott. Oda került ifj. Horthy Miklós, Szombathelyi Ferenc, Kádár Gyula, Szegedy-Maszák Aladár, Keresztes-Fischer Ferenc és még nagyon sokan mások. Kezdetben együtt voltak a 19-es barakkban a keresztény és a zsidó ma­gyarok, október végén azonban szétválasztották őket és megtiltották, hogy érint­kezzenek egymással. Ennek ellenére karácsonykor sikerült Rassay két jó emberét, régi párthívét, Bálint Imrét és Párkány Frigyest áthozni a keresztényekhez.42 A barakk tagjai — korábbi baráti kapcsolataik és politikai felfogásuk alapján — különböző csoportokra oszlottak. Rassay elsősorban Sigrayval, Andorkával, Ap­ponyival tartott össze. Apponyit az egész barakk vezetőjének tekintette. A koráb­ban meggyökeresedett nézetek és előítélete, így az antiszemitizmus is, elképesztő módon éltek tovább és rendszeresen heves vitákhoz vezettek. Rátkai azt tapasz­talta, hogy alapjában véve két nagy csoportra oszlottak az azonos sorsú foglyok: a „kaszinó urak" és a „prolik" csoportjára. Ez utóbbiba tartozott Rassay is. A kaszinó urak közül többen felmentést élveztek a fizikai munka alól, Rassay azon­ban nem. A kaszinó urak, írja Rátkai, „Somogyvári kivételével, este, munka után, még Rassaynak sem adtak ülőhelyet az egyetlen asztalnál."4 3 Pedig az SS egyik napi jelentése szerint Rassayt a „prominensek" közé sorolták.4 4 A prominensek­nek, ezt Rátkaitól tudjuk, ritka kiváltságuk volt, hogy egyesével feküdhettek a 38 Rassay im. 326-327. Szita im. 137. szerint május 5-én indítottak 36 foglyot Mauthausenbe, Rassay mellett Andorkát, Gratzot, Sigrayt, Szentiványi Lajost. Május 20-án került oda az Esti Kurír két ismert munkatársa, Rátkai Károly és Bálint Imre is. 39 Rassay im. 329. 40 Uo. 41 Uo. 330-331. 42 Rátkai im. 155. 43 Rátkai im. 156. 44 Szita im. 224.

Next

/
Thumbnails
Contents