Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II. 1389
ORLOWSKI LEÓ VISSZAEMLÉKEZÉSEI 1403 zétett jelentésből következik, hogy a beszélgetés jellege békés volt. Churchill azonban emlékirataiban azt írja, hogy a beszélgetés „formaságok nélküli, de egyáltalán nem volt könnyű lefolyású". Jellemző, hogy a zűduló események tömegéből Churchill szükségesnek ítélte ezt megemlíteni, mint ahogy az is, hogy elhallgatta, miért volt a beszélgetés formaságok nélküli és lefolyását illetően nehéz. Amenynyiben a beszélgetés alatt Halifax kizárólag a status quora vonatkozó közhelyeket adta elő, miért ítélte annyira fontosnak, hogy róla egyáltalán említést tegyen. Mégis megteszi ezt, de elhallgatja, mi volt a nehézség oka. Ma ugyanis nem érdeke Angliának beismerni azt, hogy Hitlert Oroszország irányába késztette. Az a tendencia, hogy a hitleri Németország érdekeit a szovjetek irányába tereljék, nem kerülte el londoni nagykövetségünk figyelmét. 1938-ban Raczynski6 8 nagykövet jelentette, hogy Londonban a szovjetek és a németek közötti háborút a legkisebb rossznak tartják, ami megvédheti Angliát a nagy veszélytől. Következésképpen 1937-től, de lehet, hogy már korábban is két politika birkózása folyik: a nyugati államok, élén Angliával a vihart keletre akarják terelni, a szovjetek nyugatra szándékoznak irányítani. Ha az angol politika ilyen tendenciájáról tudhatott Kánya és Raczynski, a legkisebb kétség sem merülhet fel, hogy tudtak róla a szovjetek. Ez igazolja a szovjetek rejtélyes politikáját 1938-tól kezdődően, de különösen 1939-ben. Ennek az évnek a kezdetétől a szovjetek Anglia és Franciaország minden irányú békekezdeményezésével szemben megőrzik rideg álláspontjukat. A jámbor oroszlán Lord Halifax politikája a ravasz oroszlán Sztálin politikájának ellenkezésével találkozik. Mint tudjuk, Lengyelország kárára a németekkel történő ideiglenes megegyezéssel6 9 Sztálin kezdeti győzelmet aratott. Felmerül a kérdés, hogy ki kezdeményezett ebben az ügyben - vajon a közeledés gondolatát elsőként a németek vetették fel, vagy a szovjetek? Véleményem szerint a szovjetek. Mindenekelőtt ott a diplomácia klasszikus kérdése: cui bono? A szovjetek voltak a leginkább veszélyeztetettek, azaz leginkább érdekeltek a veszély elhárításában. Azután mint azt ma már tudjuk, 1939. április 17-én a berlini szovjet nagykövet Merekalov azt nyilatkozta Weiszáckernek70 , hogy „Oroszország normalizálni óhajtja kapcsolatait Németországgal". Ribbentrop a nürnbergi perben szintén megerősítette7 1 , hogy az első lépéseket a Lengyelország kárára történt német-szovjet megegyezés irányába a szovjetek tették meg. Mái- 10 nappal Mere-Rómát és Párizst tájékoztathatja. Ezt követően Weizsäcker utasítására közölték vele, hogy "Hinsichtlich der Ostfrage, habe ich die Erwähnung Danzigs durch Lord halifax als eine flüchtige gekennzeichnet und bemerkt, dass der Führer nicht darauf eingegangen ist." In: Diariusz i Teki Jana Szembeka. T. III. London 1969. 404. 68 Raczynski Edward, gróf (1891-1993) - hivatásos diplomata. Egyetemi tanulmányait Lipcsében, Londonban — School of Economics — és Krakkóban végezte. Jogi doktor. Londoni nagykövet 1934-1945. 69 Az 1939. augusztus 23-én Moszkvában aláírt Ribbentrop-Molotov paktumra utal. Lásd a 70.SZ. jegyzetet. 70 Weiszäcker Ernst (1882-1951) - német diplomata. A külügyminisztérium politikai osztályának vezetője (1936-1938), ugyanott államtitkár (1938-1943), vatikáni követ (1943-1945). Nürnbergben 7 évre ítélték, 1950-ben szabadult. 71 Lásd a függelékben közölt 16. sz dokumentumot.
