Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II. 1389
1404 VARGA E. LÁSZLÓ kalov demarche-át követően Hitler nagy beszédében7 2 visszafogta magát, egyáltalán nem támadta a szovjeteket és a kommunizmust. A javaslat elfogadásra talált. A szovjetek és nem a németek álltak elő titokban augusztus 19-én7 3 a megnemtámadási egyezmény tervével, kikötve, hogy érvényes csak a „speciális jegyzőkönyv aláírása után lesz, amely tartalmazza azokat a pontokat, amelyekben a magas szerződő felek a külpolitika területén érdekeltek"7 4 . Ma már tudjuk, mi volt ez a jegyzőkönyv7 5 , s melyek voltak a „magas szerződő feleket" érintő külpolitikai kérdések. Már 1940-ben Magyarország akkori külügyminisztere Csáky7 6 gróf, azt mondotta nekem, hogy a németek és a szovjetek közötti kapcsolatok felvételében Sirovy7 7 cseh tábornok közvetített. Csákynak szokása volt, hogy tendenciózusan beszélt a bennünket és a cseheket elválasztó kérdésekről, de ebben az esetben nincs kizárva, hogy azt mondta el, amit a németektől tudott, akik majdnem teljesen a saját emberüknek tekintették7 8 . Bizonyítékaim voltak, hogy neki sokat beszéltek, különösen a csillogni óhajtó dilettáns Ribbentrop, akiről Kánya, az öreg róka mindig iróniával beszélt. Mennyire igaza volt. 72 Hitlernek a Reichstagban 1939 április 27-én elmondott beszédéről van szó. Lásd Rede des Führers und Reichskanzlers Adolf Hitler am 28 April 1939. Druck und Verlag M. Müller Sohn, Berlin 1939. A beszédnek Lengyelországra vonatkozó részét közli Sierpowski i.m. 418.sz.dok. 73 Hitler 1939. augusztus 22-én Oberzalzbergben beszédet mondott a német fegyveres erők magasabb egységei parancsnokai előtt. Beszédében múlt időben említette meg a szovjetekkel kötendő egyezményt, ami bizonyítja, hogy a megegyezés ténye a beszéd elhangzása előtt már eldőlt, csak az aláírás volt hátra. " Brausichtsch tábornok ígérete szerint a lengyel háborút néhány hét alatt be fogja fejezni. Ha azt mondta volna, hogy ez kettő, vagy csak egy évig eltart, nem adtam volna ki a megindulási parancsot és ezidő szerint Angliával és nem Oroszországgal kötöttem volna paktumot". In: Miçdzynarodowe tlo agresji Rzeszy Niemieckiej na Polskç w roku 1939. Warszawa, 1986. 153. A Német Hírszolgálati Iroda (DNB) augusztus 21-én közölte, hogy Ribbentrop Moszkvába utazik augusztus 23-án. A szovjet sajtó ugyanezt a hírt közölte augusztus 22-én, de nem jelölte meg az utazás dátumát. Schulenburg moszkvai német követ 1939 aug.l9-i 190.sz. számjeltáviratában a külügyminisztériumnak mellékeli a szovjet kormány által elkészített megnemtámadási szerződés szövegtervezetét. In: Nazi-Soviet relations. Washington 1948. 65-66.0. 74 Uo. az utóiratban szerepel a követ által idézett szöveg. 75 A német-szovjet megnemtámadási egyezmény orosz és német nyelvű eredeti példányairól készült olvasható nyomdai másolat a titkos záradékkal együtt, a szerződő felek sk. aláírásával Szembek: i.m.. T. IV 752-760. és Nazi - Soviet Relations 1939-41, Washington, 1948. I.k.78. Lásd még: ifoíminski Maciej - Bevezetés egy magabiztos magyarázkodáshoz. Századvég, Budapest, 1987. 4-5.szám 144-151., Borús József - Ribbentrop Moszkvában. História 1988/5.SZ. Az egyezmény magyar nyelvű szövege a titkos jegyzőkönyv nélkül Halmosi i.m. 408-409., Külügyi Szemle 1939 4.sz. 444. 76 Csáky István, gróf (1894-1941) - állam és jogtudományi doktor, hivatásos diplomata. 1935-1938 a külügyminiszter kabinetfőnöke, 1938 decemberétől haláláig külügyminiszter. 77 Sirovy Jan (1888-1970) - hivatásos katona, tábornok. Csehszlovák miniszterelnök és hadügyminiszter (1938. szeptember 23 - december 2.), a Berán kormány miniszterelnök-helyettese és hadügyminiszter Cseh-Szlovákia önálló államiságának megszűnéséig 1939. március 15-ig. A háború után Csehszlovákiában 20 évre ítélték, 1960-ban amnesztiával szabadult. 78 Sirovy állítólagos szerepét Csáky Orlowskinak, majd Orlowski a budapesti amerikai követnek Montgomerynek mondta el. Lásd: Montgomery John Flournoy.: Magyarország a vonakodó csatlós. Budapest, 1993. 152-153.0.
