Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski Leó budapesti lengyel követ visszaemlékezései II. 1389
1402 VARGA E. LÁSZLÓ után a dosszié nyomtalanul eltűnt. Csak csodálhatjuk az Intelligence Service ügyességét. Annál kevésbé tehetjük ezt Oroszország esetében, melynek képviselői védekezve Lengyelország függetlensége elleni, Hitlerrel történő összeesküvés vádjával szemben, folyamatosan ismétlik, hogy őket Anglia politikája kényszerítette „védelmi" politikára, amely cinikus módon kívánta Hitlert Oroszország felé fordítani. Véleményem szerint az orosz tézis helyes és bizonyítékom van erre. Lord Halifax6 5 1937 november 19-én, amikor az angol kormánynak csak „Lord President of Council"-ként és nem külügyminiszterként volt tagja, Berchtesgadenban meglátogatta Hitlert. November végén, vagy december elején magához hívatott Magyarország külügyminisztere, Kánya Kálmán66 . Nagyon intelligens, óvatos, a Ballhausplatz tradícióin nevelkedett diplomata volt. Nem emlékszem már miről volt szó, de talán éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy beszélgetésünk első része csak ürügy volt a befejezéséhez. Amikor ugyanis jövök ki, megkérdezte tőlem, hogy van-e valami hírem a berchtesgadeni Halifax látogatás lefolyásáról. Azt válaszoltam, hogy semmi egyebet nem tudok, mint amit a sajtó írt. Erre Kánya: „Én azt hallom Berlinből, hogy Halifax óva intette Hitlert a további nyugat felé irányuló lépések megtételétől, s kertelés nélkül jegyezte meg, hogy ez Anglia határozott ellenállásába fog ütközni, ellenben charte blanche-t adott Hitlernek Kelet felé". Határozottan emlékszem, hogy a charte blanche kifejezést használta, ami után hosszasan nézett rám, mintha a szemeivel azt kérdezné: érti uram mit jelent ez, hisz Hitler egyedül csak Lengyelországon, Magyarországon illetve Románián keresztül mehet Oroszországba. A közzétett dokumentumokból egyedül csak az következik, hogy a Halifax-szel történő beszélgetésben Hitler felvetette Ausztria, Csehszlovákia és Danzig kérdését. Halifax állítólag kijelentette, hogy egyáltalán nem szükséges a status quo érvényben maradása, a körülmények idővel meg fognak változni, a feltétel az, hogy ez békés úton következzen be.67 A köznapon kivégezték. A "sürgős" kivégzés valódi oka az volt, hogy az Olaszországban harcoló amerikai hadsereg parancsnoksága kérte Mussolini kiadatását. A "titkos" dosszié elméletileg bármelyik nagyhatalom titkosszolgálatának birtokába kerülhetett. 65 Halifax Edward (1881-1959) - brit konzervatív politikus, képviselő. Indiai alkirály (1926-1931), a titkos tanács elnöke és lordpecsétőr (1935-1937). Chamberlain kormányában külügyminiszter (1938. február 25-1940. május 10), washingtoni nagykövet (1941-1946). A Hitlerrel való tárgyalás idején Halifax nem töltött be kormányzati tisztséget, de a miniszterelnök és a külügyminiszter tudomásával látogatta meg a német kancellárt. Ezt tárgyalófelének meg is mondta. "Minden más kérdést meghatároztunk abban az értelemben, ahogy azok az európai rendszer (a jelenlegi status quo - VE.L.) megváltozását érintik, ami előbb, vagy utóbb biztosan bekövetkezik. A kérdések körébe tartoznak: Danzig, Ausztria és Csehszlovákia. Anglia érdeke ebben kizárólag az, hogy a változások békés evolúció útján jöjjenek létre és ki lehessen iktatni olyan módszereket, amelyek további megrázkódtatásokkal járnak, amit sem a Führer, sem más országok nem kívánnának". Halifax szavai a tárgyalásról készített német összefoglaló szerint. In: DGFP Ser. D. I. 31.sz. dok; lengyelül Sierpowski Stanislaw ródla do historii powszechnej okresu miedzywojennego 1935-1939, T. III. Poznan 1992. 256. 66 Kánya Kálmán (Cania, Kania - 1926-ig, 1869-1945) - hivatásos diplomata, ősei olaszok. Konzuli Akadémiát végzett Bécsben. Nagy munkabírásu képzett diplomata volt. Külügyminisztersége alatt hivatali idején túl is dolgozott. Személyiségéhez hozzátartozott a nagy magabiztosság és mások kéretlen minősítése. V ö. Hory András: Bukaresttől Varsóig. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta, magyarázó jegyzetekkel ellátta Pritz Pál. Budapest, 1987. 405-406. 67 A berlini lengyel nagykövetség tanácsosa Lubomirski 1937 dec. 2-án tájékozódni próbált a német külügyminisztériumban, miről volt szó Hitler és Halifax tárgyalásán. Azt a választ kapta, hogy nem adhatnak felvilágosítást, mert titoktartási kötelezettségük van. Berlin vagy London csak
