Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Varga E. László: Orlowski budapesti lengyel követ tárgyalásai a kormányzóval 1938/39-ben 123
ORLOWSKI BP-I LENGYEL KÖVET TÁRGYALÁSAI 137 természetem ellenére, mondta a kormányzó, és egész népünk beállítottsága ellenére kénytelen voltam őt visszatartani felelőtlen lépésektől." Ezeket látható elérzékenyüléssel mondta. Az adott pillanatban háború előidézése Magyarország számára katasztrófát jelentett volna, mert a csehszlovák hadsereg bizonyára Európa technikailag legjobban felszerelt hadserege és Budapest csak öt perc repülési távolságra lévén a csehszlovák határtól, azonnal porig rombolható. Ilyen körülmények között nem lehetett másként cselekedni. El kellett fogadni a müncheni döntést7 0 és segítség után nézni a barátoknál. A kormányzó távollétében, amikor legutóbb látogatást tett Göringnél Kelet-Poroszországban, az ő tudomása nélkül és meggyőződése ellenére Budapesten eldöntötték, hogy Kárpátaljára diverzáns egységeket küldenek. Az egységek átlépték a határt és bizonyos feladatokat elláttak. Jelenleg azonban a határt úgy őrzik, hogy a tevékenységet Magyarországról küldött emberekkel feltölteni nem lehet, mert erős harcokba keverednének mindjárt a határon és, felfednék az egész ügyet. Az akciót megszűnés fenyegeti, mert az egységek nagy veszteségeket szenvedtek, és vagy Magyarországra, vagy Északra verekedték7 1 át magukat. Tekintettel arra, hogy az akciót elkezdték, szerény méretekben folytatni kell. A kormányzó megkérdezte tőlem, hogy vajon lehetséges lenne-e aeroplánnal nem nagy számú diverzánst Lengyelországba szállítani, akik lengyel önkéntesekkel megerősítve — ők ismerik a ruszin nyelvet — mennének Kárpátaljára. Válaszomban biztosítottam a kormányzót arról, hogy a magyarok erőfeszítései nálunk teljes szimpátiával találkoznak, és rámutattam, hogy ez a taktika német és lengyel vonatkozásban a legjobb eredményeket hozta. Megemlítettem, a lengyel diverzánstevékenység Cieszyni Sziléziában nagyobb erőkkel folyt, mint a Szudétákban.7 2 Tudom, hogy milyen nehézségbe ütközik a magyar akció, mert ismeretes előttem, hogy a magyar önkéntesek között egyáltalán nincs olyan ember, aki ruszinul beszélne. A kormányzó kérését továbbítom Varsóba, annak ellenére, hogy tudom: egy ilyen akciót olyan váddal illetnének, hogy Lengyelország diverzánsokat küld. Kinyilvánítottam, hogy a magyar menekülőket7 3 Lengyelországban fogadjuk és gondoskodunk róluk. A látogatásról elmondtam, hogy ez idő szerint Varsóból nincs hírem annak elhalasztásáról és nyomatékosan hangsúlyoztam azt a véleményemet, hogy amennyiben úgy ítélik meg Varsóban a politikai helyzetet, hogy a magyar-lengyel barátság demonstrálása megköveteli a köztársasági elnök látogatását, az még akkor is létrejön, ha személyét veszély és bizonyos kellemetlenségek fenyegetik... A kormányzóval, Bethlennel, Kozma volt miniszterrel folytatott beszélgetések között azonosságot véltem felfedezni, mert ez utóbbi szintén a diverzánsok Csehszlovákiát, Németország segíteni fog. A magyar vezetés ezt elutasította. Lásd: A Wilhelmstrasse és Magyarország, Budapest, 1968. 133-139. sz.dok. 70 Az 1938. szeptember 29-én Münchenben meghozott négyhatalmi döntésről van szó. 71 Parancsuk úgy szólt, hogy diverzáns feadataik elvégzése után Lengyelországba menjenek.A csehszlovák fegyves erőkkel történt tűzharcban sokan elestek, megsebesültek és fogságba estek. Kisebb részük átjutott Lengyelországba. Lásd a 29.sz.jegyzetet is. 72 Utalás arra, hogy az 1938. szeptemberi Szudéta-válság idején a lengyel diverzáns tevékenységet Szilézia Csehszlovákiához tartozó részén nagyobb erőkkel folytatták, mint a németek a Szudéta-vidéken. 73 A követ a Rongyos Gárda Lengyelországba átjutott tagjait nevezi menekülőknek.Lásd a 28.sz.jegyzetet.
