Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333

MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 1357 A hívők nyelve az istentiszteletekkor teljes mértékben érvényre jut. Összesen 352 egyházközség van. Ebből róm. kat. evang. reform. 274 70 8 Német egyesületi élet A németek által lakott községekben számos kulturális ill. gazdasági jellegű egyesület működik, (olvasókörök, gazdakörök), amelyekben a tagok zavartalanul használhatják anyanyelvüket. Ezen helyi egyesületek mellett 6 éve élénk tevékenységet fejt ki a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület az ország minden területén, ahol németek élnek. Tagjainak száma 25.375, fiókszervezeteié 154. Az állam az egyesületet 12.000 pengős évi támogatásban részesíti. A németség helyzete a polgári és a politikai jogok tekintetében A németség a legteljesebb polgári és politikai egyenlőséget élvezi. A közhivatalok elnyerése — ahogy a műltban, úgy jelenleg is — teljesen független az anyanyelvtől. A sajtó tekintetében is teljes mértékű az egyenjogúság. Némely oldalról úgy vélik, hogy a magyarországi németségnek számarányához mérten (6%) megfelelő számú német képviselővel kellene rendelkeznie a magyar parlamentben. Ezt politikai sérelemként állítják be, és a kormány számlájára írják, ami így nem igaz. Ez egészen téves elképzelés. Attól eltekintve, hogy a magyar parlamentbe számos német nyelvű és származású képviselőt választottak, és hogy a kérdést nem szabadna ilyen mechanikusan megítélni, akkor lenne az állításnak valóságmagva, ha a kormány valaha is akadályozta volna egy külön német párt alakulását. Ilyenfajta állítás teljesen légből kapott volna. Azért, hogy a magyarországi németség a helyi és parlamenti választásokon is különböző, más mint népi hovatartozás szempontjából alakult politikai párthoz csatlakozik, a kormány nem tehető felelőssé. Ez a körülmény a német kisebbség és az egyéb lakosság harmonikus viszonyának eredménye, és azzal az Európában szinte egyedülálló helyzettel magyarázható, hogy a németség megtalálja politikai érdekeinek védelmét a nem nemzetiségek szerint tagozódó országos és helyi pártoknál. Ennek megfelelően a német választókerületek nagyon gyakran olyan német nyelvű jelölteket választanak, akik világnézetüknek megfelelően az ország különböző pártirányzataihoz csatlakoznak. így Bleyer Jakab, a németmagyarok (Deutschungarn) egyik vezetője, annak a jelenlegi kormányt támogató többségi pártnak a tagja, amelyhez más német képviselők is tartoznak. Megint mások a keresztényszociális párt, a szociáldemokrata frakció stb. mellé álltak. Hogy Magyarországon nincs külön német kisebbségi párt, egyidejűleg közvetett bizonyíték arra, hogy a magyarországi németek sorsukkal elégedettek. A kisebbségek általában elnyomatottságuk esetén látnak indokot külön politikai párt alapítására. Ahol nem ez az eset, egy ilyen párt alapítását feleslegesnek tartják.