Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Tilkovszky Lóránt-Weidinger Melinda: Magyar memorandum és német válasz. A Duna-medencei kisebbségi problematikáról; 1931-ben 1333

MEMORANDUM A KISEBBSÉGI KÉRDÉSRŐL 1931-BEN 1347 ket az elemi iskolákban saját anyanyelvükön oktassák. Ezen iskolák számára állami és községi szubvenció biztosítása. Belső jogforrások 1918-ig a legfontosabb belső jogforrás az 1868. évi XLIV törvénycikk, amely liberális szellemével nemzetközi viszonylatban is egyedülálló. Ezt a törvényt a forradalom utáni első kormány (a Friedrich-kormány) 4044/1919 M.E. sz. miniszterelnöki szükségrendelete nagyrészt hatályon kívül helyezte. Ez a szükségrendelet improvizált alkotás, inkább egy keretrendelet. Ezért is tekintette a jelenlegi kormány ,,a kisebbségek védelmének" jogi szabályozását egyik első feladatának. A közigazgatási rendszerben 1868 óta bekövetkezett változásokat számításba véve, a legkisebb részletekig pontosan szabályozni akarta az un. kisebbségi jogokat. így jött létre 1923-ban a királyi magyar minisztérium 4800/1923 M.E. sz. miniszterelnöki rendelete a trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtása tárgyában, majd a közhivatalokban a kisebbségi nyelv ismeretének biztosításáról szóló 1924. évi II. törvénycikk. Ez a szabályozás, mint ahogy a nyugati államok sajtója, éppügy az utódállamokéi is kénytelen volt elismerni, lojális, liberális szellemének következtében, a kisebbségi jogok lelkiismeretes, pontos, bármiféle kibúvó nélküli meghatározásának s a legkisebb részletekbe menő pontosságának köszönhetően a közép-európai államok hasonló tárgyú jogszabályai között egészen bizonyosan példaértékűnek tekinthető. Azok a jogosítványok, amelyeket a kisebbségeknek elismertek ezekben a jogszabályokban, messzemenően túllépnek minden kötelezettséget, amit a magyar állam a trianoni békeszerződésben vállalt a kisebbségek védelmét illetően, s felülmúlják azon jogok körét is, amelyeket az utódállamok közül eddig csak Csehszlovákia biztosított törvényileg a kisebbségek számára. I. Altalános rész A 4800/1923 M.E. sz. kisebbségi rendelet lényeges tartalma: 1. Polgári és politikai jogegyenlőség; teljesen azonos jog hivatalszerzésre, foglalkozás-gyakorlásra és iparűzésre. 2. Szabad nyelvhasználat joga a magánéletben és az üzleti forgalomban, a vallás gyakorlásában, a sajtóban, gyűléseken. 3. A törvényeket kisebbségi nyelveken is kiadják, a községekben kihirdetésre kerülő rendelkezéseket, hirdetményeket a község jegyzőkönyvi nyelvén is. 4. A törvényhatósági és községi gyűléseken mindenki használhatja anyanyelvét. A jegyzőkönyvet a tagok 1/5-ének kívánságára a kisebbségi nyelven is el kell készíteni. 5. A törvényhatóságok a minisztériumok és állami hivatalok felé az állam hivatalos nyelve mellett hasábosan a jegyzőkönyvi nyelvüket is használhatják. Más irányban (törvényhatóság, község felé) az