Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179

BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1225 Az Habsburg-Romanov offenzíva megindulása tényét erősíti meg május 31-én a L'Importial de Bruges is.157 Az ellenforradalmi koalíció természetét vizsgálva a Journal des Flandres június 8-án pedig arra mutat rá, hogy a magyarok, illetve a lengyelek által fenyegetett Ausztria és Oroszország többek között arra is rá­kényszerül, hogy elfojtsa a német térségben továbbra is élénk demokratikus pro­pagandát.158 Június első felében a vizsgált katolikus sajtóorgánumokban ismét szapo­rodnak a magyarországi fejleményekkel foglalkozó írások. A Journal de Bruxelles június 5-én megjelent számában olvasható értékelés159 szerint Buda „bevétele" óta a status quo látszik állandósulni. Őszinte sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy az egymásnak ellentmondó hírek alapján lehetetlen a dolgok valódi állásáról pontos képet rajzolni. Valószínűnek csupán azt nevezi, hogy a cári hadsereg még sehol nem indította meg offenzíváját, és tábornokaik csupán akkor fogják magukat a támadásra rászánni, ha már valamennyi erejüket egyesítették. Másnap160 meg­erősíti azt a feltételezést, miszerint az oroszok semmiféle kezdeményezést nem tanúsítanak, és június 10-én jelzi majd először, hogy 17 ezer fős seregükkel meg­jelentek Pozsony alatt, egyben azt is hozzátéve: Erdélyben továbbra sem lelhetők fel nyomaik.16 1 Június 11-12-én megjelenő számának „Hongrie" alrovatában a Journal des Flandres ugyancsak a magyar csapatok délvidéki sikereiről tájékoztat és jelzi, hogy bár Bécsben naponként bejelentik az orosz seregek Erdélybe érkezését, az intervenció megindulásának egyelőre semmi nyoma. Csupán halkan jegyzi meg — amivel kapcsolatosan a liberális sajtó felháborodással nyilatkozott —, hogy a hivatalos információk zűrzavara tükrében komolyan elbizonytalanodott a Habs­burg sikerpropaganda hitelességében, és a magyarok kétségbeesett reménykedé­sével összhangban kifejezte a beharangozott orosz intervenció valóságára vonat­kozó kétségeit.162 A Gazetta Cologne tudósítása alapján június 15-én arról számol be, hogy az orosz sereg nagy részét kivonták Magyarországról, és a szerencsétlen katonákat egyenesen Szibériába fogják szállítani. Az inváziós csapatok hangulatát ábrázolva kiemeli, hogy elégedetlenségüktől vezérelve többen átálltak a magyarok oldalára, miközben pénzzel (3 rubel) is csábítják őket. Ezzel egy időben soraikat járvány tizedeli: dühöng a kolera, a tífusz és a pestis.163 A hírcsokor tehát a magyarok szempontjából kedvező információkat közvetíti az olvasóközönség felé, ami a közvélemény formálása szempontjából akkor is jelentős mozzanat, ameny­nyiben a feltételezések nem, vagy csak részben és másként felelnek meg a való­ságnak. Az orosz szándékok komolyságát illusztráló, minden kétséget kizáróan hi­telesnek tekinthető bejelentéssel először a genti hírlap szolgál.16 4 „Hongrie" al-157 „Bruges" LI 1849. máj. 31. 127. sz. 1. 158 „Revue de la semaine" JF1 1849. jún. 8. 159. sz. 1. 159 „Revue politique" JB 1849. jún. 5. 152. sz. 1. 160 „Revue politique" JB 1849. jún. 6. 153. sz. 1. 161 „Revue politique" JB 1849. jún. 10. 157. sz. 1. 162 „Allemagne" / „Hongrie" JF1 1849. jún. 11-12. 162-163. sz. 2. 163 „Allemagne" / „Pologne" JF1 1849. jún. 15. 166. sz. 2. 164 „Allemagne" / „Hongrie" JF1 1849. jún. 21. 172. sz. 2.

Next

/
Thumbnails
Contents