Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1224 ERDŐD Y GÁBOR rendelkeznek arra, hogy saját erőből számolják fel forradalmi ellenállásukat. Bruges-i elvbarátaival egyetértésben mutatott rá ugyanakkor a szabadságharc remélt győzelmének várhatóan széleskörű, a térség nemzeti mozgalmai számára újabb esélyt kínáló nemzetközi kisugárzására. A magyarok szempontjából kedvező fordulat tényét — még ha eltérő előjellel is — valamennyi vizsgált orgánum az összeurópai változások reális összetevőjének tekintette. Talán ezzel is magyarázható, hogy a következő hetekben ismét kevesebbet foglalkoztak Magyarországgal. Május közepétől megint csak ritkulni kezdett a helyzetét elemző írások száma, s a liberális-katolikus közvélemény nemzetközi tájékozódásában korábban kivívott megkülönböztetett helyét Itália és Franciaország foglalta el. Jellemző, hogy még a Függetlenségi Nyilatkozat híre sem váltott ki különösebb visszhangot. A L'Importial május 11-én,152 másnap153 pedig a Journal de Bruxelles egyszerűen csak bejelentette, hogy a debreceni parlament meghozta a Habsburg dinasztia trónfosztására vonatkozó határozatát, érdemi értékelő megjegyzéseket azonban egyikük sem fűzött az eseményhez. 8. A cári orosz intervenció kibontakozása, az ellenforradalom felülkerekedése A belgiumi liberális-katolikus közvélemény (akárcsak a magyar) 1848 tavasza óta komolyan számolt a cári katonai beavatkozás lehetőségével. A Journal de Bruxelles már a magyar katonai sikerek tetőpontján, május 6-án is befejezett tényként ábrázolta az intervenciót, és magától értetődőnek nevezte, hogy az orosz uralkodót ebben a háborúban nem a hódítás hátsó gondolata vezérli, hanem magát a forradalmat kívánja seregével a Pannon-síkságon elfojtani. A magyarok győzelme ugyanis nem egyszerűen csak a Habsburg-birodalom felbomlását jelentené, hanem elkerülhetetlenül vezetne a lengyel tartományok felkéléséhez is — szögezi le az elemzés szerzője az igazságosztogató magabiztos szerepében, egyetlen szóval sem utalva a lengyelek nemzeti elnyomásának történelmi igazságtalanságára. Oroszország tervezett fellépését csakis az általa felállított összefüggésben tekinti érthetőnek, valamint értelmezhetőnek és megértően utal arra, hogy Szent-Pétervár kormánya nem kevésbé vált érdekeltté a lázadás gyors elnyomásában, mint a Habsburgoké. Lehet ugyan, hogy Anglia és Franciaország tiltakozni fog, az akciót azonban semmiben nem fogja akadályozni — teszi hozzá cseppet sem szomorkodva.154 Szárnyaló optimizmusát némileg mérsékelve május 11-én a cári intervenció körüli misztikus bizonytalanságra hívja fel figyelmet jelezve, hogy minden eddigi hírek ellenére még egyetlen orosz katona sem lépett „osztrák" földre.15 5 A rendcsinálás európai kontextusába bepillantást engedve egy héttel később arról számol be a brüsszeli hírlap, hogy Prágában újból bevezették az ostromállapotot, és a rendkívüli intézkedések jogosságát a magyarok és a cseh párt állítólagos együttműködésével indokolja.15 6 152 LI 1849. máj. 11. 111. sz. 3. 153 „Revue politique" JB 1849. máj. 12. 130. sz. 1. 154 „Revue politique" JB 1849. máj. 6. 124. sz. 1. 155 „Revue politique" JB 1849. máj. 11. 129. sz. 1. 156 „Revue politique" JB 1849. máj. 18-19. sz. 136-137. sz. 1.
