Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1221 nek tekinti, hogy a Habsburgok az oroszok segítsége nélkül nem lesznek képesek megtörni a magyarok ellenállását. Kifejezetten „nagyon valószínűnek" tartja, hogy az erőteljes cári intervenció elmaradása esetén a magyar honvédek a birodalmi csapatokat Bécs faláig szorítják vissza, és azzal számol, hogy remélt sikereik különösen pozitív hatást fognak gyakorolni az itáliai eseményekre, mindenekelőtt Velence sorsára is.13 8 Április 24-én újabb vezércikkben13 9 szögezi le, hogy a Magyarországról érkező hírek jelentősége napól-napra növekszik, a háború gigantikus méreteket kezd ölteni. A cikkíró által diktátornak nevezett Kossuth állítólag nyilvánosan is bejelentette szándékát, miszerint serege egészen Bécsig kíván nyomulni, és ezt távolról sem üres fenyegetésnek, hanem Ausztria szempontjából nagyon is komoly veszélynek nevezi. Egyre valószínűbbnek látja, hogy a birodalom, illetve a „szláv forradalom" sorsáról egy nagy csata fog dönteni, s a seregek kölcsönös pozícióit vizsgálva a — radikális, elvakult fanatizmus gyanújától távol álló — lap szerint evidensnek tűnik, hogy a győzelem minden esélye a magyarok oldalán áll. Politikai hitvallásukban „buzgó" katonáit ugyanis a legnagyobb lelkesedés motiválja — hangsúlyozza, és arra számít, hogy amennyiben Ausztria nem képes kritikusan viszonyulni saját teljesítményéhez, a demokrácia ügye a térségben újra jelentősen megerősödhet. A folytatásban az elemző arról próbálja meggyőzni olvasóit, hogy a cári orosz fenyegetésnek kevés a realitása, hiszen a magyarok eddig valamennyi csatában legyőzték a keleti betolakodókat. Mi több, az oroszok kifejezetten erőtlenül harcolnak, mert bár a kozákok nagyszerű lovagok, de a legrosszabb katonák, és a létszámában rettenetesen nagy fölényben levő cári sereg a jelek szerint nem képes a függetlenségüket védelmezők elszántságát megtörni. A magyarok esélyeinek javulására következtet azon értesülések alapján is, miszerint Anglia konzuljain keresztül ösztönzi a Portát „az északi ellenség"-gel szembeni bátrabb ellenállásra, miközben a cár egyszerre fél a forradalmárok bátorságától és attól a propagandától, amely birodalma délvidéki tartományaiban fenyegető forrongást, a despotizmus léte szempontjából pedig kifejezetten veszélyes eszméket kelt életre. Április közepétől a Journal des Flandres-ban is csordogálni kezdenek a magyarországi hírek, egyelőre csupán a külföldi lapok sajtójelentéseinek egyszerű átvételével. Április 23-án azonban „Nouvelles de la guerre de Hongrie" címmel önálló rovatban méltatják a magyarok győzelmeit, kiemelve, miszerint Görgey már Pozsony felé halad feltartóztathatatlanul. Cikkíró nem kételkedik abban, hogy a magyar csapatok hamarosan elérik a határt, amennyiben az orosz csapatok nem interveniálnak gyorsan, mégpedig igen nagy erőkkel.140 Az alrovat a következő napokban is rendszeresen jelentkezik, és folyamatosan tájékoztatva olvasóit a honvédsereg sikereiről. Április 30-án például a Lloyd alapján megerősíti a magyarok „végleges győzelméről" korábban érkezett híreket. Jelzi, hogy csapataik hasonló győzelmeket arattak az Al-Dunánál is, és sokat sejtetően utal a bécsi lakosság magatartásában megfigyelt radikalizálódásra.141 138 „Bruges" LI 1849. ápr. 10. 85. sz. 1., „Bruges" ápr. 16. 90. sz. 1., „Bruges" ápr. 23. 96. sz. 1. 139 „Bruges" LI 1849. ápr. 24. 97. sz. 1. 140 JF1 1849. ápr. 23. 113. sz. 3. 141 „Allemagne" / „Hongrie" JF1 1849. ápr. 30. 120. sz. 3.
