Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1203 Összességében megállapítható, hogy az 1848 őszén fegyveres konfliktusba torkolló magyar - horvát - Habsburg ellentétek értelmezése kapcsán a vizsgált belga liberális-katolikus sajtóorgánumok álláspontjában markáns eltérések jelentek meg. A Journal de Bruxelles egyértelműen átvette a Nyugat-Európában elteijedt magyarellenes szemléletet, és terjesztette annak a közvélemény széles rétegeit félrevezető hamis sztereotípiáit, miközben a L'Emancipationban is jelentősen felerősödött a bírálat hangja. Feltűnő, hogy brüsszeli elvbarátaikkal ellentétben a flandriai liberális katolikus közvéleményt megjelenítő napilapok megőrizték „magyarbarát" álláspontjukat. A munkája során előszeretettel francia forrásokra támaszkodó genti Journal des Flandres feltárta ugyan a magyarországi belpolitikai fejlődésben bekövetkező radikalizálódás alapelemeit, a komplex folyamat teljes bemutatására azonban nem vállalkozott. Következetesen törekedett ugyanakkor a tények korrekt kezelésére, s a forradalmi jelenségekkel kapcsolatos bizonyos fenntartásai jelzése mellett a bécsi udvar lépéseinek alkotmányellenes jellegét is leleplező kiegyensúlyozott hozzáállásában nem jelentkeztek magyarellenes fordulatra utaló tendenciák. Mindeközben a L'Importai de Bruges határozottan rámutatott arra, hogy a Habsburg ellenforradalom zsoldjában álló Jellacic az uralkodó által szentesített alkotmányban szabályozott törvényes magyar önrendelkezés ellen lázad, hogy célja távolról sem a magyar kormány részéről egyébként felajánlott teljes horvát nemzeti függetlenség kivívása, és tárgyilagos objektivitással kommentálta a pesti parlament ellenlépéseit. 4. Az októberi bécsi forradalomról A birodalmi fővárosban bekövetkezett fordulatról először a L'Importial de Bruges készített beható elemzést. Október 12-én megjelent „Insurrection á Vienne" című vezércikke84 szerint a magyarok és a horvátok közötti háború kegyetlenségei, a császári csapatok aktív szerepvállalása a monarchia „formális rendje" helyreállításában, és különösen a Jellacicot teljhatalommal felruházó uralkodói rendelet összehatásában szinte elkerülhetetlenül provokálta ki a lázadást. A bécsi német demokraták ugyanis a magyarok ellenségét ismerték meg a horvát bánban, aki egy hatalmas sereg tábornokaként törekszik a Habsburg fejedelem korlátlan hatalmának helyreállítására. Cikkíró a közeljövő alakulása szempontjából legfontosabb kérdéseket abban határozza meg: hol fog megállni az anarchia és a felfordulás, valamint hová vezet e rettenetes küzdelem a szocialista és a konzerváló erők, illetve a semmivel sem kevésbé rettenetes háború a szláv, a magyar és a német faj között? Rossz sejtéseinek hangot adva azt sem zárja ki, hogy esetleg egy a korábbinál könyörtelenebb autokrácia bevezetéséhez. Másnap a magyar belpolitikai fejlődés szempontjából rendkívüli horderejű bejelentésében8 5 arról tájékoztatja olvasóit, miszerint a magyar katolikus egyház feje hűséges marad a nemzeti felkelés ügyéhez. Október 17-én egy „Joseph de Jellacic" című tanulmány86 behatóan elemzi a horvát bán szerepét. A figyelemre méltó cikk szerzője a nép emberének mutatja 84 LI 1848. okt. 12. 241. sz. 1. 85 „Dernières nouvelles" LI 1848. okt. 13. 242. sz. 3. 86 LI 1848. okt. 17. 245. sz. 3.
