Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
1186 ERDŐD Y GÁBOR A belgiumi liberális-katolikus hírlapok által negatívan értelmezett kora tavaszi összeurópai folyamat következő állomását a bécsi forradalom kitörése jelentette. A Journal de Bruxelles március 20-án megjelent vezércikkében hosszasan foglalkozik Metternich bukásával és sajnálattal veszi tudomásul, hogy a forradalom a kancellár egész pályája erőfeszítéseit felszámolta. A volt kancellár melletti rokonszenvét nyíltan vállaló elemző ugyanakkor a fenntartásokkal fogadott bécsi események előidézőit is megnevezi. Részletesen és hangsúlyosan beszámol a magyarok és az egyetemi hallgatók szerepéről, és külön kiemeli, hogy a magyar országgyűlés az egész birodalom számára követelt alkotmányt, jelentős impulzusokat adva ezzel a forradalom előkészítőinek.11 Ugyancsak március 20-án számol be Metternich bukásáról a L'Importial de Bruges12 „Troubles á Vienne" című cikkében.13 A fordulat előidézésében az egyetemisták és a Bécsben tartózkodó magyarok szerepét emeli ki és felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar országgyűlés a birodalom valamennyi tartománya számára sürgette a reformokat, Ausztriától történő elszakadással fenyegetve, amennyiben követelése elutasításra talál. „Nagyon komoly", hasonló természetű zavargásokról érkező híreket tolmácsol Prágából is. Két nappal később1 4 beszámol arról, hogy a hírhedt kancellár menesztése önmagában nem hozta meg a remélt nyugalmat, s a bécsi nép továbbra is elszántan követeli az alkotmányt, melyet az uralkodó továbbra is megtagad tőle. A helyzetet pedig tovább bonyolította szerinte, hogy 15-én megérkezett a magyarok nagyszámú, nemzeti öltözetet viselő felfegyverzett küldöttsége. A L'Importial szerzője aprólékosan ismertette Kossuth látogatása részleteit.15 Leírta, miszerint a bécsiek kimondhatatlan örömmel fogadták annak reményében is, hogy őt fogják miniszterelnöknek megválasztani. Másnap azonban bejelenti Batthyány kinevezését, majd arról tájékoztat, hogy a polgárság felfegyverzése Bécsben ugyanúgy óriási lépésekben halad, mint Prágában.1 6 A progresszív liberális-katolikus L'Émancipation 17 március 21-én „Bruxelles" címrovatában visszafogott hangnemben emlékezik meg Metternich bukásáról.18 Az abszolutisztikus rendszer megdöntésében szintén az egyetemistáknak tulajdonítja a főszerepet. Meggyőződése azonban, hogy a változás távolról sem jelenti Ausztria válságának lezárulását, hanem csupán első lépése azon eseményeknek, melyek horderejének megítélésére nem vállalkozik. Hangsúlyozza, hogy az uralkodó nagy engedményeket kezdett osztogatni, de a helyzetértékelők szerint ez nem elegendő a nyugtalanság lecsillapítására. Oly mértékben heterogénnak találja ugyanis Ausztria különböző részeit, ami már kikezdi a birodalom alapjait. 11 „Revue politique" JB 1848. márc. 20. 79. sz. 1. 12 A liberális-katolicizmus demokratikus irányban nyitott orgánuma. Megjelenik 1844. augusztus 15. - 1873. január 7. között. 13 L'Importial de Bruges. Journal politique, commercial et lettéraire (a továbbiakban LI) 1848. márc. 20. 67. sz. 3 14 „Troubles á Vienne" LI 1848. márc. 22. 69. sz. 3. 15 „Nouvelles de Vienne" LI 1848. márc. 24. 71. sz. 3. 16 „Nouvelles de Vienne" LI 1848. márc. 25. 72. sz. 3. 17 A liberális-katolicizmus klasszikus, az abszolutizmus és a forradalom lehetőségét egyaránt elutasító irányzatát megjelenítő brüsszeli orgánum. 1830. október 21-én jelenik meg először -1895-ben megszűnik. 18 „Bruxelles" L'Emancipation (a továbbiakban LE) 1848. márc. 21. 81. sz. 1.
