Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179
BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1187 Nem kételkedik ugyanakkor abban, hogy Bécs forradalma jelt adott Magyarországnak, Csehországnak, Lombardiának és Galíciának, s az említett országok egyáltalán nem fognak késedelmeskedni, hogy saját érdekeik szerint reagáljanak. Ugyanaznap a Journal de Bruxelles, talán éppen a reakciós-konzervatív ügy melletti korábbi kiállása gyors korrekciójának szándékával a „Revue politique" című rovatában immár arra hívja fel olvasói figyelmét, hogy miközben egész Európában általános agitáció bontakozik ki, s a királyok és a kormányok „futnak a reformok előtt", Metternich még a legcsekélyebb módosítások kezdeményezésére is azok elutasításával reagált. Könyörtelen cenzúrája elnyomta az alkotó gondolatot, miközben következetesen megakadályozta Ausztria horizontján „új csillag" megjelenését. Az újítások meghiúsítása a kancellár bukását elkerülhetetlenné tette, s „vele a monarchia épülete is összeomlik, a régi rendszer nem támadhat fel újra"19 - hangsúlyozza. A következő napokban a brüsszeli katolikus hírlap a helyzet normalizálódásáról számol be. Örömmel hirdeti, hogy Bécsben immár a rend uralkodik és semmi jele újabb zavargásoknak. A gyors javulást az uralkodó érdemeként tünteti fel, akinek intézkedései mindenhol (kiemelése szerint Magyarországon és Csehországban is) élénk helyesléssel találkoztak, és a fegyvereknél lényegesen hatékonyabban segítették elő a birodalom maradék része nyugalmának helyreállítását. A helyzetértékelést sokban a valós veszélyekkel nem számoló korai és naiv megelégedettség hatja át, amely feltételezhetően az első sokkhatásokból felocsúdó, reménykedő fellélegzés következményeként értelmezhető.2 0 A rend helyreállítása felett örvendezik a március 24-i szám munkatársa is. A pozitív fordulatot azzal magyarázza, hogy a birodalmi főváros lakosságának léte és élete valójában szorosan kötődik a császári családhoz, s e kapcsolódásban fedezi fel a nyugalom megőrzésének legfőbb garanciáját. Egyre valószínűbbnek láttatja a konszolidáció tartós létrejöttét, s a pozitív fordulatban a magyaroknak is jelentős szerepet tulajdonít. A helytelenítés legapróbb jele nélkül úgy véli, hogy Magyarország megkapott mindent, amit kért, szinte független állammá alakult át, és optimizmusát arra a feltételezésre alapozza, hogy miután a magyarok kívánságai teljesültek, minden erejükkel a monarchia támogatására törekednek és őszintén közreműködnek majd az egész világ számára hasznos reformok meghozatalában. A magyar viszonyokról idillikus képet rajzolva egyáltalán nem érzékeli, és így nem is jelezheti a valóságban létező feszítő ellentmondásokat.21 Az elemzett írás is arra mutat, hogy Magyarország szerepe a bécsi forradalmat követő napokban a belgiumi liberális katolikus közvélemény álláspontját közvetítő orgánumok munkatársai szemében jelentős mértékben felértékelődött. Míg ugyanis az azt megelőző hetekben a vizsgált hírlapok feltűnően keveset és csupán esetlegesen foglakoztak a magyarországi eseményekkel, a történelmi fordulatot hatására a továbbiakban lényegesen nagyobb érdeklődést tanúsítnak majd a belső reformfolyamatok lényege és részletei iránt egyaránt. 19 „Revue politique" JB 1848. márc. 21. 80. sz. 1. 20 „Revue politique" JB 1848. márc. 23. 82. sz. 1. 21 „Revue politique" JB 1848. márc. 24. 83. sz. 1.
