Századok – 2003

KÖZLEMÉNYEK - Erdődy Gábor: Belgiumi liberális katolikus hírlapok a magyarországi változásokról 1848-1849-ben 1179

BELGIUMI KATOLIKUS LAPOK MAGYARORSZÁGRÓL 1848-49-BEN 1185 Meglehetősen negatív képet fest a franciaországi fejlődésről a Journal des Flandres6 is, amely a forradalom kitörésének hírét kritikusan fogadja, különösen a kommunisztikus irányzat szerepét kárhoztatva. A „munka megszervezését" egyenesen a társadalommal szemben elkövetett „hatalmas sérelem"-nek minősíti és attól tart, hogy nép által elindított radikális változások éppen a szegények helyzetében nem fognak lényeges javulást eredményezni.7 A februári forradalom domináns vonulatát szociális tartalmában határozza meg és kiemeli, hogy annak hordereje egyre inkább meghaladja a kérdés pusztán politikai dimenzióit. Meggyőződése, hogy Párizs nem fog félúton megállni, sőt máris egy új korszakba lépett, melyben erőfeszítéseken és fájdalmakon keresztül vezet az út az új típusú problémák megoldása felé. Szinte civilizációs jelentőséget tulajdonítva a kísérletnek, a jövőbe vetett hittel állítja, hogy a francia nép felül fog kerekedni nehézségein, hiszen az a nemzet, amely olyannyira drágán fizetett egykor politikai jogainak megerősítéséért, meggyőződése szerint nem hátrálhat meg a társadalom újjászervezésének megpróbáltatásai előtt sem.8 Tekintetét ismét Párizsra vetve a Journal des Flandres március 1-én arról számol be, hogy az ideiglenes kormány deklarálta az európai háború elkerülésére irányuló békés szándékait, és csupán a republikánusok hivatkoznak a „természetes határok"-ra, miközben erre vonatkozó állítólagos belgiumi igényeiket is emlegetik. Emlékeztet arra, hogy a belga társadalom mindig őszinte rokonszenvvel viseltetett ugyan a „valamennyi szomszédunk között legőszintébben liberális" néppel, a köztársaságot azonban nem kívánja kikiáltani, és legkevésbé kíván francia tartománnyá válni. Amennyiben pedig mégis megpróbálnák erre kényszeríteni, a veszély elhárítása érdekében inkább kész lenne elfogadni Anglia és a németek szövetségét. „Ragaszkodunk nemzetiségünkhöz"- fejezi be a belga társadalom elszántságát és bátorságát tükröző érvelését.9 Nemzetközi folyamatokról megfogalmazott állásfoglalásait a genti katolikus fórum március 4-én közölt „La république et les nationalités" címú vezércikkében rendezi széles európai összefüggésekbe.10 Virtuális vándorlása során a Habsburg birodalomhoz elérkezve azt emeli ki az írás szerzője, miszerint Ausztriában 10 milliós magyar népesség követeli nemzetiségét, s a törekvés tényét pozitív összefüggésrendszerben helyezve el egyáltalán nem kérdőjelezi meg annak helyességét. Hangsúlyozza továbbá, hogy a szlávok antik hagyományaik megújításával foglalatoskodnak, miközben Stájerország és Lombardia helyzetét egyaránt szociális konfliktusok nehezítik. Anglia súlyos gondjait érzékeltetve utal Írországra, a szegények tömegeire, valamint a chartistákra. Egyedül Oroszország pozícióját tekinti stabilnak, melynek érzékeltetésére idézi a cárnak azt a nyilatkozatát, mely szerint Európa hamarosan kozákká fog válni. 6 A liberális-katolicizmus klasszikus, mérsékelt, kiegyensúlyozó irányvonalát megjelenítő genti hírlap, amely a „Catholique des Pays-Bas" folytatásaként jelenik meg 1830. október 4. - 1952. március 30. között. 7 „Revue de la semaine" Journal des Flandres (a továbbiakban JF1) 1848. febr. 24. 55. sz. 1., vö. „Intérieur" JF1 1848. febr. 28-29. 59-60. sz. 1. 8 „Intérieur" JF1 1848. márc. 19. 79. sz. 1. 9 „Intérieur" JF1 1848. márc. 1. 61. sz. 1. 10

„Intérieur" JF1 1848. márc. 4. 64. sz. 1.