Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
116 MAKKAI BÉLA gel a Bosznia-Hercegovinában élő magyar szórvány nem szembesült. Jellemző, hogy a horvátországi magyarság gazdasági és nemzetiségi sérelmeinek orvoslását szolgáló jogvédelmi tevékenységet68 az annektált tartományokra nem kellett kiterjeszteni. Élesen magyarellenes tömegdemonstrációkra és sajtótámadásokra ugyan a világháború előestéjén szintén sor került, ezek azonban nem veszélyeztették közvetlenül a magyar iskolák működését és fennmaradását.6 9 A horvátországinál kedvezőbb politikai légkörre utal az is, hogy az annektált tartományokban az akciótól függetlenül, civil kezdeményezésre jöhetett létre a két tartományi székhely magyar (kultúr)egyesüZete.7 0 Igaz, a boszniai magyarság soraiban a polgári elemeknek volt meghatározó szerepe. E néhány száz tisztviselő, kereskedő és értelmiségi igényeire tekintettel szervezték meg Szarajevóban a középiskolai tanfolyamot, ami a néhány tucat Julián-ösztörcdi/ kínálatával lényegileg a továbbtanulási igényeket is kielégítette. De mint a Szlavónia akció történetéből ismeretes, a magyarság balkáni kapcsolatainak kiépítése jegyében boszniai muzulmán és hercegovinai ferences, sőt, albán ösztöndíjasok is tanultak a Julián Egyesület pécsi bázisán, Debrecenben és másutt. Széchényi Béla elnök ezen túlmenően javaslatot tett török ösztöndíjasok magyarországi képzésére is.7 1 Az ösztöndíj-akcióban tehát látványosan túlhaladottá vált a néhány ezres boszniai magyar szórvány támogatásának defenzív programja. - Ennél többre azonban nem igen futotta. Bosznia gazdasági forrásai (ásványkincsek és erdők) döntően osztrák-német kézen voltak, amiért a magyar politikai és gazdasági elitet Kállay Béni sikeres infrastruktúra- és kultúrateremtő erőfeszítéseinek erkölcsi babérjai aligha kárpótolhatták. A magyar gazdasági befolyás látványos növelésének már csak tőkeexportunk alacsony szintje miatt sem lehettek túlzottan kecsegtető távlatai.7 2 Ezt 68 1909-ben az eszéki magyar újság szerkesztője javasolta a miniszterelnökségnek, hogy bízzanak meg egy ügyvédet a magyarok jogsérelmi ügyeinek intézésével. - MOL К 26 ME 855. cs. 1004. 1909 XVI. t. Az akció vezetése a jogvédelmi tevékenységet annál inkább is aktuálisnak tartotta, mert már a Szlavóniába történő kivándorlást veszélyeztették az ott élő magyarság hátrányos megkülönböztetéséről szóló hírek. - MOL К 26 ME 855. cs. 3850. 1910 XVI. t. 3389. asz. 1911-ben a jogvédelmi perköltségek fedezete már külön tételként szerepelt az akció költségvetésében. - MOL К 26 ME 967. cs. 2966. 1911 XVI. t. 69 Ld.: Makkai В.: A magyar kormányzat „Bosniai actio"-ja (1909-1919) = Századok, 130. évf. 2. sz. (1996), 341-381. 70 A Zágrábi Magyar Társaskör szintén spontán szerveződés volt ugyan, működése azonban nem érintette a földművelésből élő vidéki tömegeket. Az Eszéki Magyar Társaskör létrehozásában tevékenyen közreműködtek a Szlavóniai akció résztvevői is, a horvátországi magyarság művelődési és társadalmi életére lényegi befolyást azonban ez az egyesület sem gyakorolt. 71 Széchenyi Béla 1911 okt. 9-i levelét Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök „NEM, mellőzzék!" megjegyzéssel okt. 26-án irattárba utalta. - MOL К 26 ME 918. cs. 5905. 1911 XIV t. A Julián Egyesület elnöke a tervezgetésben odáig ment, hogy javasolta a horvát/szerbül értő Juliántanítók és a Szent László Társulat Romániai akcióban nyelvi jártasságra szert tett tanítóinak pályaelhagyását: balkáni pénzintézeteknél történő alkalmazását, vagy laptudósítóvá képzésüket, hogy a mindenkori magyar kormány a számára fontos eseményekről első kézből értesüljön. - Jankovich Béla kultuszminiszter 1915. aug. 16-i levelében ezen túlmenően Pallavicini János őrgróf, nagykövet bevonásával egy konstantinápolyi vegyes tannyelvű polgári iskola alapítására is javaslatot tett. -RZsL, Tisza iratok, 44/a. fol. 13. cs. 149. 1915. 72 Bővebben lásd: Sugar, Peter, E: Industrialization of Bosnia-Hercegovina, 1878-1918. - Seattle, 1963. Univ. of Washington Press
