Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Liberális cenzor Metternich Magyarországán: Reseta János 1169
LIBERÁLIS CENZOR METTERNICH MAGYARORSZÁGÁN. 1177 nyomban megszűnjék; és a' sajtó szabadon működhessen; a' sajtókihágások visztorlása irányában — az e' részbeni törvényes intézkedésig — szinte annak utján ideiglenesen gondoskodván, 's mind ezekről az ország törvényhatóságait körrendeletileg már értesítvén. Ezek folytán Uraságodnak minden könyvbirálati vagy könyvvizsgálati teendői egész kiteijedésökben megszűnvén: ugyan ezt Uraságodnak olly meghagyással adom tudtára, miszerint minden könyv vagy lapbírálattól és vizsgálattól, szóval minden ide vonatkozó teendőktől a' legszigorűbban tartózkodjék."7 2 Ez a Reseta iratoknak a szerző cenzori tevékenysége alatt született utolsó oldala.- A lap alján a következő, kifejezetten személyes jellegű, a dicső márciusi napok szellemétől ihletett jegyzet található: „Már f. h. 15dikétó l vajúdik a Haza: mit hozand létre, csak Isten tudja -De azt tudom, hogy Hazámért és Királyomért élek és halok Pesten, Martius 27ké n 1848 Reseta m к e Egyetemi tanár és volt kir. Könyvbiráló."7 3 A Reseta-iratok az 1848 előtti cenzúrát olyan megvilágításba helyezik, amely bizonyos értelemben ellentmond a témával kapcsolatban széles körben elteijedt, gyakran hangoztatott nézeteknek. Az iratok alapján a Metternich-korszak cenzúrája sokkal kevésbé volt rejtett és titkolózó intézmény, mint a régió későbbi cenzúrahatóságai. A könyvek és újságok kötelező érvényű, meghatározott szabályok szerint történő, ismert szakemberek által végzett, előzetes vizsgálatának rendszerét talán még nyitottnak is nevezhetnénk. A rendszer igen hatékonynak bizonyult, mert a cenzorok egyéni felelőssége alá rendelte a könyvek kereskedelmi forgalmának megakadályozását és a betiltott kiadványok útjának ellenőrzését is. Mindez fizikai tevékenységgel is együtt járt: a tiltott könyveket be kellett gyűjteni a boltokból Metternich kancellár késői éveiben a magyarországi cenzúra sokkal higgadtabbnak tűnik, mint amit általában feltételezünk róla: még olyan ellenzéki államférfiak ellen, mint Kossuth, vagy olyan, a konfliktusoknak rendszeresen kitett csoportok mint a zsidók ellen sem lehetett nyílt, rosszindulatú támadást intézni. Reseta János esete alapján úgy tűnik, a cenzúra kétarcú volt. Mint az a korszakban tipikusnak látszik, a követelményeket szigorúság, azok végrehajtását pedig a híres-hírhedt osztrák-magyar hanyagság, Schlamperei jellemezte. A cenzúra gépezetét Bécsből és Pest-Budáról, hajthatatlan elvek alapján irányították, de a cenzor mindennapos tevékenysége során néha-néha mutathatott „engedékenységet" vagy „megértést". Még egy olyan közismerten liberális felfogású férfi, mint Reseta János is cenzorrá válhatott több, mint másfél évtizedre. Noha elnéző 72 Gróf Zichy Ferencz Reseta Jánosnak, 1848. március 17., С 121, 2. к., 283. 73 MOL Reseta János iratai, С 121, 2. к., 283.
