Századok – 2003
KÖZLEMÉNYEK - Makkai Béla: Önvédelem vagy expanzió? Magyar "nemzetgondozási" program a délszláv régióban a 20. század elején 101
„NEMZETGONDOZÁSI" PROGRAM A 20. SZÁZAD ELEJÉN 115 szellemnek" megfelelően a gazdaság prioritását hangsúlyozta,6 1 Széchenyi Béla62 pedig, s még inkább a statisztikus Vargha Gyula a magyarság balkáni misszióját „világtörténeti küldetés"-nek tekintették.63 (Idesorolhatjuk még az etnográfus Győrffy Istvánt6 4 s a magyar imperializmus programját leplezetlenül hirdető, földrajztudós Havass Rezsőt.65 ) Ez a magyarázata annak, hogy Budapest — a többi akcióval ellentétben — miért vette tudomásul, illetve miért üdvözölte a magyarság délszláv régióba áramlását.6 6 A Szlavóniai akcióban megfogalmazott stratégiai cél, a délszláv szeparatizmus megfékezésének igénye a leplezetlen szerb aspirációk miatt Boszniára nézve fokozottan érvényes volt, noha ebben a tekintetben a gazdasági-politikai vetélytárs osztrákokkal megkívánt együttműködés sem kínált tűlzottan derűs perspektívákat. A nagyhatalmak gazdasági versenyében — a szép ívű fejlődés ellenére — csak hátrányát növelni képes Monarchia katonailag 1908-tól az ortodox kisnépek pártfogójával, Oroszországgal (majd a Szerbia mögé álló antant szövetséggel) nézett farkasszemet a Balkánon. A szaloniki kikötő ellenőrzése révén a félsziget egész nyugati régiójára kiterjedő protektori befolyás tervét6 7 így az újdonsült balkáni államok sikerrel keresztezhették. (A világégés előestéjén két véres háborúban egymással, és egymás ellen is szövetkezve, saját ízlésük és étvágyuk szerint osztozkodhattak az Oszmán Birodalom európai részein. - A Monarchia számára ehhez képest csekély „kompenzációt" jelentett a független Albánia életre keltése, vagyis Szerbiának a tengertől való elszigetelése.) A magyar állam Száván túli befolyásának sokat kárhoztatott gyengesége miatt a nagy ívű távlati tervekhez mérten szerény „munícióval" zajló Boszniai akció kisebbségvédelmi és nagyhatalmi céljait jószerével ugyanazokkal a kulturális eszközökkel kellett volna révbe juttatni, amelyek mérsékelten sikeres alkalmazását a Szlavóniai akció példázta. Az anyanyelvi oktatás megszervezése a nemzeti identitás ápolásának csakugyan hatékony eszközévé vált. A boszniai akció tíz éve alatt felállított két óvoda a már elvesztett, vagy romló anyanyelv elsajátítását, illetve tökéletesítését tette lehetővé, a fél tucat elemi iskola pedig a nemzeti kultúrjavak alapjait biztosította a tanköteles korosztály számára. E 9 intézményből álló „iskolarendszert" a Julián Egyesület révén, a Közös Pénzügyminisztérium informális, és a helyi magyar egyesületek közvetlen támogatásával a magyar kormány hozta létre. Hozzá kell tennünk, hogy a tartományi közigazgatás ezzel szemben lényegileg nem támasztott akadályokat - ellentétben a báni adminisztrációval. A horvátországi viszonyokra jellemző, többször már-már kormányszintre emelkedő magyarellenesség-61 MOL К 26 ME 1184. cs. 1274. 1910 XVI. t. 62 Ld. a Julián Egyesület elnökének 1911. okt. 9-i, Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökhöz intézett levelét. - MOL К 26 ME 918. cs. 5905. 1911 XIV t. 63 Ld. A szlavóniai magyarság kérdéséhez c. emlékiratát. - RZsL, 2. f. Szlavóniai misszió, 82. cs. sz. n. 64 Ld.: Győrffy István írásai a Balkánról. - Budapest, 2002. Terebess 65 Ld.: Havass Rezső: Magyar imperializmus [Klny. A Budapesti Hírlap 1902. jan. 12-i számából], - Bp. 1902. 66 Miniszterelnökségi levél-tisztázat a Julián Egyesülethez. - MOL К 26 ME 1184. cs. 907. 1912 XVI. t. 67 Havass R.: Id. mű, 7.
