Századok – 2003
TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3
A MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZOCIÁLPOLITIKA KEZDETEI 7 „A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozása" címmel elfogadott jogszabály (1898:11. törvénycikk) hatalmas vihart kavart az országgyűlés falai között, s még inkább azon kívül.22 A munkavállalók egy része csak „rabszolgatörvénynek" hívta a munkaviszonyt korábban soha nem látott részletességgel rendező, az érdekképviseletet a gyakorlatban lehetetlenné tévő és ezért egyértelműen a munkaadóknak kedvező javaslatot.2 3 Jóllehet a vármegyék gazdasági egyesületeinek némelyike szociális biztosítékokat is javasolt beépíteni a törvénybe,2 4 végül mindössze két pont volt, amely a munkások helyzetén könnyített: a nem napszámos-szerződések írásbeliségének kikötése (ezáltal a jogi szankcionálhatóság biztosítása) és a községi munkás-segélyalapokról szóló rész.25 Az utóbbi világosan árulkodott arról, hogy a törvényalkotók mennyiben kutatták föl és értették meg a magyar agrárszegénység tényleges okait. Az elgondolás logikája világos volt és évszázados mintát követett: a tehetősebbek szabályszegései, kihágásai után fizetett bírságpénzekkel megsegíteni a leginkább rászorultakat (kisebb, a falu bírája elé utalt bűnöket természetesen a szegények is elkövettek, ám ők — pénzük nem lévén — leülték, vagy — nem egészen szabályosan — közmun-25. doboz. 1. tét.) Széli Kálmán miniszterelnök 1900-ban a kivándorlásokkal kapcsolatban politikustársainál valamivel szélesebb látókörről adott számot, amikor kijelentette: „Ezen baj gyökeresen csak helyes közgazdasági és közigazgatási intézkedések folytán volna orvosolható; de az ily intézkedések az állam pénzügyi erejének helyes egyensúlyára való tekintetből és a természetes fejlődés folyamának lassú volta miatt csak hosszabb idő múlva valósíthatók meg és mutathatnak fel nagyobb eredményt." (59.207/1900. Bm. Ein. Körrendelet valamennyi törvényhatósághoz a kivándorlás és ennek lehető megakadályozása tb. Magyarországi Rendeletek Tára, . 1900. I. köt. 31-35.) A rendelet egyébként a kivándorlás hatósági akadályoztatását, mint célra nem vezető és „állampolgári alapjogokkal ellenkező" módszert határozottan tilalmazta. 22 A sajtóbeli véleményeket az agrármozgalmak történetét feldolgozó művek részletesen ismertetik. Megjegyzendő azonban, hogy a törvény kidolgozói és az agráriusok a — várható — hazai kritikáknál sokkal ingerültebben reagáltak az osztrák és német kifogásokra, melyek nem egyszer épp keresztényszocialista irányból érkeztek (G. Franz Kassel: Die Lage der ungarischen Feldarbeiter und das Feldarbeitergesetz. Monatsschrift für christliche Socialreform. 1898. 1; A. Loew: Die Regelung der landwissenschaftlichen Arbeitsverhältnisse in Ungarn. Sociale Praxis, 1897. december; Julius Bunzel: Die Lage der ungarische Landarbeiter. Archiv für soc. Gesetzgebung und Statistik. 1897. 2. Heft.; E. R. J. Krejcsi: Gesetzentwurf über die Regelung der Rechtsverhältnisse zw. den Arbeitsgebern und landwirtschaftliche Arbeitern. Uo. 1. Heft. (Megjegyzendő, hogy mindkét szerző munkái szerepeltek később a Huszadik Század hasábjain is.) Ezekre a támadásokra akart választ adni Josef Mailath: Studien über die Landarbeiterfrage in Ungarn. Wiener staatswissenschaftliche Studien, 6/2. J.C.B. Mohr, Freiburg, 1905. 23 Még munkaadói oldalról is megesett, hogy a törvény fegyelmező-elrettentő jellegét tartották legfontosabb kiemelendő sajátosságnak. (Szántó Menyhért. Mezőgazdasági munkásvédő törvényhozásunk kezdetei. Közgazdasági Szemle, 1901. január, 22-42.) A jogszabály éles bírálatot kapott egyes jogászköröktől is. Azok azt lobbantották a törvényalkotók szemére, hogy egy magánjogi szerződést közhatósággal szankcionálnak, amire a minisztérium felelete az volt, hogy a megelőzés jogos, mert a nincstelenekkel szemben utólagos kártérítési eljárást lefolytatni lehetetlen. (Takács Imre: Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia korában, 1867-1918. Mezőgazdasági Kvk, Budapest, 1989. 163.) 24 így például a szokásos napszámbér kifizetését a részesaratóknak elemi csapás esetén vagy a téli háziipar erőteljes állami támogatását. (Rubinek Gyula: A cseléd- és munkáskérdés... im. 15-17.) A javaslatokat az OMGE tervezete is támogatta. 25 1898:11. törvény 8-21. §; 71. §. (Magyar törvénytár. 1898. évi törvényczikkek. Franklin, Budapest, 1899. 5-7, 17.) Érdekes módon a törvényt a Huszadik Százas egyik szakírója is védelmébe vette, arányosnak és szociálisnak tartva azt. (Szántó Menyhért: Mezőgazdasági munkás-törvényhozásunk kezdetei. Huszadik Század, 1900. 1. 29-45.)
