Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
1098 HERMANN ROBERT végén Párizsban került Károlyi Gábor gróf, országgyűlési képviselő birtokába5 1 , majd kiállították az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékkiállításán. 1891-ben a „Katonai Lapok" — Károlyi engedélyével — leközölte a memorandum szövegét, s Görgey István is innen vette át azt a bátyja száműzetéséről írott munkába. Jelenleg a tisztázati példány is a Görgey-család levéltárában található, a másolati példány holléte ismeretlen. Görgei egyéb módon is igyekezett támogatni a kiegyezés ügyét. Amikor a Magyai- Újság közölte Kossuth 1867. május 22-én Párizsban kelt, Deákhoz intézett nyílt levelét, a készülő kiegyezési mű veszélyeit taglaló s Deák politikáját bíráló „Kasszandra-levelet",52 Görgei a levél egyik kitételére reagálva, maga is tollat ragadott. Kossuth ugyanis mintegy mellékesen megjegyezte, hogy 1849-ben „sikerült az árulásnak nemzetünk önbizalmát megrendíteni, s a megrendített önbizalommal kai-ját elzsibbasztani", holott „a sikerhez csak egy kissé több kitartás hijányzott". Görgei szerint amikor Kossuth árulásról beszél „a világosi fegyverletételt, nem mást volt szándéka érteni alatta. Mert hiszen minden, ami önnek leköszönését megelőzőleg történt, az általam vezérelt hadsereg körében, legott akkor tudtára volt önnek, titoknak ön előtt — még ha volt volna is valami eltitkolni való — semmi sem maradhatott. Mily célszerűek valának önnek intézkedései e részben: általánosan tudva van.5 3 Kossuth tehát a világosi fegyverletételről állítja, „hogy sikerült neki megrendíteni önbizalmát a nemzetnek, elzsibbasztani karját; minek következtében aztán hiányzott volna a nemzetben ama csak egy kissé több kitartás, mely ha megvan, „elérve — On szerint — a siker", ami akkor időben nem lehetett más, mint az 1849-ki ápril 14-kei debreceni határozat alapján az orosz-osztrák szövetség ellenében hadverőleg kivívott teljes függetlensége Magyarországnak!" Görgei Kossuth e meggyőződését s ehhez kapcsolódó nézeteit áltanoknak tekinti, s e meggyőződésben megrendíteni még Kossuth érdekes „Nyílt levele" sem képes; „mert hiszen evvel szemben oly tekintély szól az én meggyőződésem mellett, mely előtt még Ön maga is meghajolni kénytelen." Kossuth ugyanis, Magyarország kormányzójaként Aradon 1849. augusztus 11-kén kelt búcsú kiáltványában — tehát az inkriminált fegyverletétel előtt két nappal — következőképpen nyilatkozott a magyar ügy akkori állásáról: „A szerencsétlen harcok után, amelyekkel Isten a legközelebbi napokban meglátogatta 51 Károlyi 1867-1871 között, 1877 után, majd 1887-ben tartózkodott hosszabb ideig Párizsban. Eötvös Károly: Gróf Károlyi Gábor feljegyzései. Bp., é. п. I. k. 179-200., 221. és 317; II. k. 1. és 102. Emlékirataiban azonban nem szól arról, hogy mikor és hogyan került a kezébe a memorandum. 52 A Kasszandra-levélként ismert nyílt levél legutóbbi kiadásait ld. Molnár András: Deák Ferenc. Magyar Szabadelvűek. Bp., 1998. 237-244.; Pajkossy Gábor: Kossuth Lajos. Magyar Szabadelvűek. Bp., 1999. 138-145.; „Nemzeti újjászületés". Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Szerk. Pajkossy Gábor. Bp., 2002. 196-201. 53 A fogalmazványban: Mikor Ön árulásról beszél: felfogásom szerint a világosi fegyverletételnél egyebet aligha érthet alatta, minthogy mindabból, mi az általam vezérelt hadseregnek hadműködési terén az ön leköszönéséig történt, Ön előtt semmi sem maradhatott titokban. Hogy mily célszerűek valának e tekintetben önnek intézkedései: általánosan elismert dolog." -
