Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
DEÁK ÉS GÖRGEI 1097 Háború esetén a támadó hadseregbe a rendes hadsereg fegyverben lévő és szabadságos része, valamint az 1. tartalék, a hátországi vagy várőrségi szolgálatot ellátó védő hadsereget a 2. tartalék alkotta volna. Szükség esetén a nemzetőrség és a népfelkelés mozgósítására is sor kerülhet. Ugyanakkor az állami és önkormányzati hivatalnokokat és tisztviselőket, valamint a közbiztonság érdekében működő egyesületek (tűzoltók) vagy intézmények (szállítás, felszerelés, élelmezés) hivatalnokait mentesítette volna a katonai szolgálat alól, s ugyanez vonatkozott volna a tanárokra is.49 A memorandum — amellyel párhuzamosan Vetter Antal, Klapka György volt 1848-49-es honvédtábornokok, Ivánka Imre képviselő, volt honvédezredes is kidolgozott egy-egy javaslatot — kétségkívül egyik alapját képezte a kiegyezés kapcsán folyó katonai tárgyalások során Andrássy Gyula által képviselt magyarálláspontnak. Leszögezendő, hogy „értelmiség-barát" és a hadsereg szocializációs funkcióit hangsúlyozó felfogása modernebb volt annál, mint amit a végül létrejött véderőtörvény tükrözött. Ugyanakkor a magyar- országgyűlés újonc-megajánlási joga, a szabadságos vagy tartalék állományúaknak — a hadgyakorlatok alkalmával teljesített tényleges szolgálat idején kívül — polgári bíráskodás alá tartozása bekerült az 1868. évi véderőtörvénybe, s hosszű távon a magyar ezredek többsége is hazakerült. Görgei láthatólag abból indult ki, hogy ha jog szerint nem is, de a magyar országgyűlés újonc-megajánlási jogának és az ezredek hazavezénylésének köszönhetően a es. kir. hadsereg magyar kiegészítésű feléből jön létre a „magyar" hadsereg. Nyilván ezért nem foglalkozott a honvédség felállításával, hiszen az ő felfogásában a „magyar" hadsereg azonos lett volna a honvédséggel. Mint tudjuk, nem ez történt, hiszen a cs. kir. hadsereg megmaradt „közös" hadseregnek, ugyanakkor a Lajtán innen megalakult a magyar- királyi Honvédség, a Lajtán túl a es. kir. Landwehr. A Görgei memorandumában javasolt két tartalék sem alakult meg, a nemzetőrség újjáélesztésére sem került sor, a népfelkelés pedig az 1868. évi törvények szerint — Görgei felfogásával ellentétben — önkéntesekből állt volna. (A népfelkeléssel kapcsolatos későbbi törvényváltoztatások már inkább Görgei két tartalékról szóló javaslatának feleltek meg.)50 Nem tudni, hogy Görgey István a másolati, vagy az általa letisztázott és Artúr által aláírt eredeti példányt adta-e át Deáknak? A tisztázat a 19. század 49 MOL Görgey-lt. b/51. fasc. Közli Görgey István, 1918. 368-387. 60 A kérdésre vonatkozó irodalomból ld. Gyalokay Jenő: A honvédség megalakulásának előzményei. (In:) A magyar királyi honvédség története 1868-1918. Irta Suhay Imre tábornok vezetése alatt a M. kir. Hadtörténelmi Levéltár részéről kirendelt bizottság. Szerk. Berkó István. Bp., 1928. 13-23.; Móricz Pál: A magyar királyi honvéd 1868-1918. Bp., é. n. [1928.] 16-20.; Papp Tibor, 1967. 311-318.; Papp Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia első véderőtörvény-tervezetét tárgyaló konferencia jegyzőkönyve. Hadtörténelmi Közlemények 1968/4. 703-724.;. Zachar József: Az Osztrák-Magyar Monarchia 1868-as véderőtörvényének néhány osztrák vonatkozása. Hadtörténelmi Közlemények 1977/4. 166-177. Galántai József: A Habsburg-monarchia alkonya. Osztrák-magyar dualizmus 1867-1918. Bp., 1985. 100-110.; Deák István: Volt egyszer egy tisztikar. A Habsburg-monarchia katonatisztjeinek társadalmi és politikai története 1848-1918. Bp., 1993. 74-80.; Tibor Papp: Die königliche ungarische Landwehr (Honvéd) 1868-1914. (In:) Die Habsburgermonarchie 1848-1918. Hrsg. Adam Wandruszka und Peter Urbanitsch. Band V. Die bewaffnete Macht, Wien, 1987. 637-644.; Barcy Zoltán - Somogyi Győző: Királyért és hazáért. A m. kir. honvédség szervezete, egyenruhái és fegyverzete 1868-1918. Bp., é. n. 11-16.
