Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
1096 HERMANN ROBERT Görgei elképzelése szerint az általános honvédelmi kötelezettséget a magyar honpolgárok a haderő négy alkotóeleménél teljesítenék. Hat évig tartana a szolgálati kötelezettség a rendes hadseregnél, három-három évig az első és a második tartaléknál, majd ezt követően 45 éves korig a nemzetőrségnél, „és szükség esetén az általános fölkelésnél." A hadsereg legfontosabb feladatának békeidőben az újoncok (nála: hadoncok) kiképzését tekintette. A katonai képességek fenntartása érdekében mind a rendes hadsereg állományába tartozó szabadságosokat, mind az 1. és 2. tartalék állományát évente őszi gyakorlatra hívnák be. E gyakorlatok idején a katonai, egyébként a polgári törvények hatálya alatt állnak. Emellett évente egyszer „ünnepélyes egyetemes országos szemlét" tartanának felettük. A rendes hadsereg állományát az önkéntesek, az újoncok, a rendes szabadságosok, a „hadkényszerűek" (büntető szolgálatosok), valamint a katonai nevelőintézetek rendes hadseregbe sorozott magyarországi növendékei alkotnák. Az újoncok 16-18 év között apjának vagy törvényes gyámjának „indokolt parancsából vagy legalább annak engedelmével", 19-20 év között saját akaratából, 21 év után „a törvény iránti hódolatból, azon túl a polgári hatóság intézkedése folytán lehetett bárki. Azok az újoncok, akik bevonulásuk alkalmával írni, olvasni, számolni jól tudnak, „feddhetetlen erkölcsi" magaviseletüket igazolni tudják, földművesként családjukat foglalkozásában tettleg segítették, mesteremberként, kereskedőként, iparosként már eddig is megéltek keresetükből, hivatalviselők vagy hivatali gyakornokok, főgimnáziumi vagy azzal egyenrangú és jogú tanfolyamot végeztek, s vizsgáikat letették, egy évig szolgálnak. A többiek tényleges szolgálata két évig tart. Görgei itt a korabeli liberális felfogásnak megfelelően hangsúlyozta a hadsereg szocializációs és nevelő-oktató szerepét azzal, hogy ha ennek fontosságára és a durva fegyelmezési módszerek mellőzésének szükségességére a katonai hierarchia alacsonyabb és magasabb fokain állók is ráébrednek, „úgy nem igen valószínű, hogy (...) a szükséges létszámot ne lehessen akár csak pusztán önkéntesekből is kiegészíteni kellő arányban." Ellenkező esetben a rendes hadsereg kiegészítésére kizárólag az országgyűlés jogosult „a békelábnak megfelelő" létszámhiány „részletes hivatalos kimutatása alapján megállapítandó rendkívüli újonc-kelléknek három évi szolgálatra megajánlása által." Ez is a magyar felfogás lényegi részét képezte. Ugyanebben az értelemben javasolta azt, hogy az eddig dívó szokással szemben az ezredek abban az országban állomásozzanak, ahonnan kiegészítik őket, azaz az uralkodó rendelje haza a magyar ezredeket. A hadkiegészítés alapjául az eddigi ezredkerületeket javasolta zászlóalj-kerületekre felosztani, akár úgy is, hogy ezek egybeessenek az országgyűlési választókerületekkel. Részletesen foglalkozott a tartalékos al- és főtisztek előléptetésével, a (főleg a szociális helyzet alapján történő) ideiglenes felmentésekkel, elvetette a helyettesítés korábban létező intézményét, s egy-egy sorozás alkalmával engedélyezte volna a szolgálat pénzbeli megváltását. Az önkéntesek és a 21 éves koruk előtt bevonuló újoncok számára lehetővé tette volna a szabad fegyver- és csapatnem-választást. Az al- és főgimnáziumokban bevezette volna a „hadászat" oktatását azzal, hogy az abban „kielégítő tanosztályzatot érdemlett" újonckötelesek csak az őszi, nyolchetes hadgyakorlati időszakban lettek volna kötelesek szolgálni.
