Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081
DEÁK ÉS GÖRGEI 1095 takat.4 4 Artúr válaszában közölte: „Ha állításom mellett ember kell a gátra, bátran közlendő a szerző neve akár Albrecht f[őlh[erceglgel is. Ez azonban az egyetlen tekintet, melyből nevem közlését nem ellenzem. - Más szóval: munkám mellett az én nevem csak akkor s csakis ott közöltessék, amikor és ahol azt az ügy érdeke parancsolja vagy tanácsolja." E levélből tudjuk, hogy Deák a cantonement-rendszerben [ti. laktanyai elhelyezésben] remélte „a katonai hierarchiának hatalmas ellenszerét", míg István az országon belül szórná szét az illető ezredeket. Görgei Deákkal értett egyet, mondván, hogy mennyiben lenne jobb István javaslata Magyarország haderejére nézve, „mint az eddigi osztrák eldiszponálási rendszer az egész osztrák hadseregre nézve?"45 István 1867. május l-jén Viktringbe érkezett, s Deák szóbeli üzenetét hozta: „az »öreg úr« feszültséggel váija" az előző memorandum pozitív részét, „a közügyek kisebb-nagyobb hullámzással (mint a búzavetés a szélben) lassan érnek"46 Artúr ekkorra elkészült már memorandumának második részével. A két testvér együtt átolvasta a szöveget, majd István a fogalmazványból letisztázta, Artúr pedig május 8-i dátummal aláírta azt. Miután a tisztázaton is kisebb változtatásokat eszközöltek, István még aznap hazaküldte azt feleségének, s kérte, hogy az másoltassa le , jó erős tartós papirosra, inkább nagyobb betűkkel", hogy mire hazaérkezik, készen találja azt, hogy elvihesse Deáknak.47 Hazatérése után, május 16. körül adta át a memorandumot Deáknak, aki kijelentette, „hogy előre is meg van győződve a benne fejtegetett eszmék gyakorlatias, becses voltáról", s megígérte, „hogy figyelemmel el fogja olvasni és azután fontolóra vétel végett Andrássy Gyula gróf kezébe adni, miután ő maga nem szakértő."48 A tekintélyes, 31 kéziratos oldalnyi terjedelmű kézirat elején Görgei közli, hogy a munkálat főbb vezéreszméi a következők: ,,az újonc-megajánlási jognak épen tartása az ez idő szerint inkább, mint valaha ingerlékeny osztrák katonai féltékenység megkímélése; a magyar nép minden rétegeiben a hadi szolgálat iránt 17 esztendő óta máris aggasztólag elharapózott ellenszenvnek kellő figyelembe vétele, — harcias hajlamának újból felköltése; — az ideje korán nősülhetést gátló mindenféle bürokratikus akadályok elhárítása, — az erkölcsiség előmozdítása; — Magyarország ifjúságának a tanuláshoz —, de általában bármi közhasznú komoly törekvéshez édesgetése, korán szoktatása; — és végre: mindezek mellett az ország honvédelmi erejének a lehető legmagasabb fokra emelése." ^ 44 Görgey István 1867. március 8-i levelét nem ismerjük, de egyértelműen utal rá Görgei Artúr 1867. márc. 11-i, alább hivatkozott levele. 45 Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1867. márc. 11. MTAK Kt. Tört. 4° 220/97. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 357-359. 46 Görgey István, 1918. 363. 47 Görgey István - Görgey Istvánná, Viktring, 1867. máj. 8. MTA Kt. Tört. 4° 220/127. Kivonatosan közli Görgey István, 1918. 367. 48 Görgey István levele a Budapesti Hirlap szerkesztőségének. Közli Katonai Lapok, 1891. dec. 1. No. 34., s ennek nyomán Görgey István, 1918. 380-381. Ugyanilyen értelmű levelét közölte a Pesther Lloyd 1891. nov. 22-i száma is „Ausstellung von Andenken an den Freiheitskampf' címmel. Ennek kivágatát Id. Görgei memorandumának hátoldalán. MOL Görgey-lt. b/51. fasc.
