Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Hermann Róbert: Deák és Görgei 1081

1086 HERMANN ROBERT Görgei lelkesedése odáig terjedt, hogy le is fényképeztette magát a Pesti Napló azon számával, amelyben megjelent Pest megye Deák által fogalmazott felirata az 1848. évi törvények helyreállításának szükségességéről.1

3

Ezt az arcképet küldte meg később az 1849. évi békepárt egyik vezetőjének, Kazinczy Gábornak is. Az 1861. december 14-én Kazinczyhoz írott leveléből tudjuk, hogy ő maga Széchenyi és Deák arcképeit tartotta íróasztalán.1

4 Sőt, a Pesti Naplóban ő maga is megszólalt, amelynek végén egyértelműen Deákra és társaira utalva írta: „Adja meg a magyarok Istene, hogy tanulni csak most az egyszer ne a maga kárán induljon népe! s áldja meg ő az önmegtagadás ihletével azon férfiakat, akik hivatvák innen is, a Lajtán túl is hirdetni az őszinte, tehát — kétségkívül — az 1847/8-dik évi törvényes alapon fölépülendő kiengesztelődés szent igéjét."15 Görgei érdeklődéssel követte az országgyűlési vitákat, s Teleki László öngyilkossága, valamint a felirati vita megkezdése után rosszallta a Felirati Párt egyes tagjainak azt a törekvését, hogy — a Határozati Párt vitorlájából kifogandó a szellőt — „a feliratos határozatból" „határozatos feliratot" csináljanak. „Önalkotta törvénye volt a képviselőháznak a felirat elhatározása: és megszegte a Ház a törvényt a felirat lényegében történt változtatások által." Úgy vélte, Deák eredeti felirata olyan remekmű, „mely szeplőtlen épségében — de csakis így — hivatva volt a harctéren kívül is megmenteni az oly tömérdek idétlenség által veszélyeztetett nemzeti becsületet." Majd egyértelműen Deákra és Kossuthra utalva így fogalmazott: „A »táblabíró«, ha kenyértörésre kerül a dolog, nem fogja ugyan megmenteni a hazát: de bizony még kevésbé fogja megmenteni a hősködő prókátor."16 Amikor az országgyűlésen a Határozati Párt egyes vezetői űgy döntöttek, hogy nem akadályozzák meg azt, hogy ne határozatban, hanem Deák javaslatára feliratban közöljék kívánságaikat az uralkodóval, Görgei a következőket írta öcscsének: „Nekem is a Deák és elvbarátai nyilvános kijelentésein kívül - minden egyéb épp oly ellenszenves, mint neked. A többiben sok a lárma, kevés a tartalom. A Telekianusok legújabbi önmegtagadásától azonban, meg nem vonhatom elismerésemet."1

7 1862. elején Görgei felesége, a francia Adélé Auboin elhatározta, hogy lányukkal, all éves Bertával Párizsba utazik rokonlátogatásra. Miután Adélé egyik nővérének fia, Edouard Boinvilliers III. Napóleon császár bizalmasai közé tartozott, Görgei úgy vélte, jó lesz felhasználni az alkalmat arra, hogy a maga módján — ha közvetett módon is — elősegítse a Magyarország és Ausztria közötti kiegyezést. Az Adéle-nek átadott, Boinvillers űtján akár a császárnak eljuttatandó 13

Görgey István, 1918. 235. és 318-319.; Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Bp., 1994. I. к. (továbbiakban Kosáry Domokos I.) 351. Pest megye említett feliratát közli Kónyi Manó II. 543-546. és Deák Ágnes 41-44. A kép egyik példánya — Görgey István szerint — Kónyi Manó birtokában volt. Rosszul sikerült reprodukcióját közli Kosáry Domokos I. 333. 14

Közli Görgey István, 1918. 235-236. 15

Görgei Artúr - Kemény Zsigmond, Viktring, 1861. febr. 1. Pesti Napló, 1861. febr. 7. No. 31. 1-2. 16

A dátum nélküli, 1861. június 14., a felirati javaslat megszavazása után írott levelet kivonatosan közli Görgey István, 1918. 228-230. 17

Görgei Artúr - Görgey István, Viktring, 1861. júl. 18. Kivonatos magyar fordításban közli Görgey István 230-231.