Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
1074 GERGELY ANDRÁS A jogilag egyértelmű helyzet persze konfliktusok egész sorához vezethetett, hiszen pl. az adó- űjoncmegajánlás nem volt „rezervált" királyi jog, vagyis a birodalmon belüli arányos katonaállításhoz a magyar országgyűlés egyetértésére is szükség volt. Az osztrák császárság 1804-es megalapítása ezen a helyzeten nem változtatott, akár az egész birodalomra kiterjesztettnek, akár Magyarország nélküliként értelmezték is azt.4 3 Deák az államjog terén is az 1830-as évek elejétől, a politikai életbe való bekapcsolódásától kezdve a konverzió, a Magyarország, mint állam (és nem mint ország, regnum) irányába mutató értelmezők közé lépett, illetve talán első volt az ilyen irányú átvitelt, translatiot végrehajtók sorában. Az Operátumokra 1832-ben Deák közreműködésével készített Zala megyei észrevételek leszögezik, hogy „az 1790:X. törvényágazat szerint Magyarország a hozzá kapcsolt részekkel együtt az ausztriai örökös tartományoktól minden tekéntetben független lévén, azoktól egészen különböző törvényekkel kormányoztatik, és így azoktól mindenkor idegen országnak is tarthatik e részben",4 4 vagyis részint a törvényhozás függetlenségét, önállóságát hangsúlyozza, államjogilag aligha kifogásolhatóan, de egyszersmind kiterjesztett értelmezéssel az örökös tartományokat egyenesen külföldnek tekinti, s ezt a következőkben is megerősíti: „Magyarország a hozzákapcsolt részekkel együtt a többi örökös tartományoktól egészen különböző kormányzási formát bír, s azoktól egyátaljában független lévén, a kölcsönös védelmi kötelességen kívül semmi más öszvecsatolási egyformaságot nem ismér".45 Kikövetkeztethető ebből, hogy a kormányzás, a végrehajtó hatalom birodalmi szintű egységesítése, központosítása — s mégis csak ez volt a valóságos helyzet — Deákék számára sérelem, vagyis felszámolandó. „Ausztriát a többi örökös tartományokkal együtt, kivált kereskedési tekintetben, idegennek lehet nézni".46 Az örökös tartományoktól való különállás hangsúlyozása a kormányzat, a végrehajtó hatalom terén a rendiből nemzetivé fejlődő mozgalom általános politikai újdonsága, nem Deák újítása. Deáké viszont az érdem, hogy az Osztrák Császárság és Magyarország viszonyát sikerült egyértelműen tisztáznia. Erre ismeretesen 1835-ben, az országgyűlésen került sor, amikor az új uralkodó, Ferdinánd, osztrák császári címével élve, a magyar országgyűléshez leiratokat intézve is első Ferdinándnak nevezte magát. Deák hangsúlyozta, hogy Magyarország nem része az Osztrák Császárságnak, s ezzel a megállapításával elsőként teremtett két politikai entitás között dualitást, - addig mindig csak többes számban, az örökös tartományokhoz való viszonyról beszéltek, amelyből persze egy asszimmetria (Magyarország különleges jogai) kiérezhető volt, dualitás azonban nem. Érdemes hosszabban idéznünk Deákot: „Az, hogy Magyarország más 43 A rendi jogszemlélet ellentmondásmentességéről: Péter László: Ország és királya a hatvanhetes kiegyezésben. In: Péter László: Az Elbától Keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Bp. 1998. 219-240. Uő: Miért szorul gyökeres revízióra a magyar alkotmánytörténet? In: Emlékkönyv L. Nagy Zsuzsa 70. születésnapjára. (Szerk.: Angi János és Barta János). Debrecen, 2000. 183-189. 44 „Javítva változtatni" 109-111. 45 U. o. 46 U. o. 15.
