Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
1072 GERGELY ANDRÁS kormányfelelősség helyett a büntetőjogi kormányfelelősséget tartotta kívánatosnak - vagy legalábbis megvalósíthatónak.3 4 A kormány büntetőjogi felelősségre vonását — mint az történetírásunkból jól ismert — a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárás országgyűlési bizottsági előkészületeinek alkalmával, 1842—43-ban öntötte formába. (Az alapgondolatot azonban már 1839. évi követutasításában megfogalmazta,3 5 - vagyis nem a büntetőtörvénykönyv fogalmazása során került elő a jogi úton történő felelősségre vonás eszméje.) A „felségsértés" és „hűtlenség" fogalma alá tartozó bűncselekmények meghatározását a kormányfelelősség kapcsán Deák jelentősen kibővítette. A felségsértés körébe (a király fizikai inzultálásán túl) fontos alkotmányjogi biztosítékként bekerült az alkotmány fegyveres felforgatása és idegen csapatoknak az országba hívása. A jogilag és politikailag inkább a hűtlenség (hazaárulás) körébe sorolandó ezen bűncselekményeket az elemző Varga János szerint azért vonták a „felségsértés" fogalma alá, mert az uralkodó megsértésével egyenrangúként akarták beállítani a nemzet megsértését, s ezzel a királyi felségjogokkal a nemzetfelség elvét állították szembe.36 A kormányzat bírálata természetesen nem lehet felségsértés vagy hűtlenség. (Wesselényit és Kossuthot ilyen jogcímeken ítélték el.) Sem az uralkodó család tagjai, sem maga a Pragmatica Sanctio, a birodalmi kapcsolat nem részesül a tervezetben különös büntetőjogi védelemben. A hűtlenség fogalmi körében megmaradt a mai fogalmaink szerinti hazaárulás (ellenséggel cimborálás, kémkedés stb.), de kiegészült az egész tervezet talán legfontosabb tételével, miszerint hűtlenséget követ el, „aki valamely alkotmányos jogot felforgató királyi rendeletnek kiadásában vagy végrehajtásában akár egyenesen és határozottan kijelentett tanáccsal, akár tettleges teljesítéssel részt vesz".3 7 Tehát ha maga az uralkodó adna parancsot alkotmányellenes tett végrehajtására, a végrehajtókat akkor is — esetleg életfogytig tartó börtönnel! — büntetni kell. (A törvényes rendeleteknek egyénileg ellenszegülőket mindössze két év börtön fenyegeti.) Hűtlenség a törvénytelen adó- és újoncszedés is! A hűtlenségi ügyekben — megint csak Deákék tervezete szerint — az országgyűlés választ perbefogó bíróságot, amely eldönti, hogy bűnös-e a vádlott, s azután a Királyi Tábla szabja ki az ítéletet.38 Ezzel az eljárási renddel a kormány büntetőjogi felelőssége egészen közel került a politikai felelősséghez, hiszen egy-egy ilyen döntés a változó parlamenti többségek függvénye lett.3 9 34 Varga János: Deák Ferenc és az első magyar polgári büntetőrendszer tervezete. (Zalai Gyűjtemény 15.) Zalaegerszeg, 1980.; László Péter: i. m. 265-271. 36 Degré Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Zalai Gyűjtemény 5. 238. 36 Varga János: I. m. 89. 37 U. o. 87. 38 U. o. 58-59., 149. 39 Varga János szerint a javaslat „csírájában tartalmazza a kormányfelelősség eszméjét" (u. o. 89.); Péter László a „hivatalnokvádolás" (Beamtenanklage) tervezett intézményéről beszél (i. m. 265-268.). Értékelésünk szerint a deáki tervezet a parlamenti vádesküdtszék révén nagyon közel áll a politikai kormányfelelősséghez.
