Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Gergely András: Deák Ferenc államjogi nézetei a reformkorban 1067
DEÁK FERENC ÁLLAMJOGI NÉZETEI A REFORMKORBAN 1071 formok) sorában a legelső a szólásszabadsági jog biztosítása, - ismeretesen ennek jegyében irányította Deák az 1839^40. évi országgyűlés munkáját.2 8 A reformok (új törvények) közül a legfontosabb, a legelső politikai lépés, amely az áttörést biztosíthatja: a városok országgyűlési szavazatának kibővítése. Deák ennek a nézetének a Pesti Hírlapot ill. a centralistákat évekkel megelőzve, először 1836. évi követjelentésében ad hangot, s azt azután 1839. évi követutasításába is befoglaltatja, végül 1840. évi követjelentésében is —jövendő feladatként — megismétli.2 9 (Az egykorúan kinyomtatott jelentésekből vehette át azután az eszmét a liberális tábor.) A gondolat nagyon is összhangban áll Deák municipalista nézeteivel: a végrehajtó hatalom jellege e reformmal nem változna; a törvényhozó hatalomban, az országgyűlésben viszont a városokkal együtt döntő többséget alkothatnának a reformpárti törvényhatóságok. Előfeltétele e változtatásnak a városok belszerkezetének átalakítása: a „polgárok egész összessége" kapjon teret a városi közéletben, „az egész város minden polgárainak összessége" vegyen részt a követválasztásban, az utasítások szövegezésében,3 0 vagyis Deák a polgárjoggal rendelkezőket vagyoni cenzus nélkül választási joggal ruházná fel. A városi reformmal azután érdekegység jön létre a városok és a megyék között. Amíg Deáknak a városi reformra vonatkozó nézeteit mind a municipalisták, mind a centralisták a középpontba állították az 1840-es években, s a gondolattal az utolsó rendi országgyűlésen még a konzervatívok is kacérkodni kezdtek, addig a végrehajtó hatalomra vonatkozó — bár óvatosabb — nézeteivel nem tett szert hasonló népszerűségre. A hangsúlyt a kezdetektől, már az Operátumok véleményezésekor, 1832-ben, a népképviselet fokozatos megvalósítására helyezte, ám a paraszti képviseletre vonatkozó gondolatával akkor egyedül maradt.31 Még évtizeddel később, 1845 elején is, immár feltehetően a centralistákkal vitatkozva, azt mondta, hogy maga a felelős kormány „nem oly abstract eszme, mely magában állhatna, és panacea lehetne". „A népképviselet a fő" - tette hozzá.32 „Álljon a kormány minden pártok felett"3 3 - fejtegette néhány hónappal később, vagyis az — egyelőre — ne legyen a többségnek (politikailag) felelős. (Ezek a nézetek viszszatükröződnek majd az 1847-es Ellenzéki Nyilatkozatban is.) Deák a politikai 28 A szólásszabadság biztosítása után kezdődhet az érdemi reformmunka - ez politikájának alappillére 1839-1840-ben. Erdrnann Gyula: A Ráday-ügy, 1839. Levéltári Közlemények, 2002. 1-2. sz. 33-49. 29 DFB I. 311. (Deák Ferenc és Hertelendy Károly 1836. évi követjelentése); Degré Alajos: i. m. (Zala követutasításai) 157. (1839-es utasítás); DFB I. 546-548. (Deák Ferenc és Hertelendy Károly 1840. évi követjelentése). 30 DFB I. 312. (1836. évi követjelentés); DFB I. 316-317. (1839. jún. 8.) 31 „Részesüljenek a törvényhozó és végrehajtó hatalomnak a nemzet egy részét illető felében." („Javítva változtatni" 248.) Ezt az ekkoriban még valóban nagyjelentőségű reformindítványt óvatosabban, nem országgyűlési paraszti képviseletként, népképviseletként értelmezzük (mint a megyei vélemény újrakiadója, Molnár András, aki a „nemességet illető polgári és politikai jogok" megadásáról szól (u. o. 277.)). A törvényhozó és végrehajtó hatalom együttes emlegetése bevezetőben vázolt fejtegetésünknek megfelelően inkább a vármegyére vonatkozhat, s „a nemzet egy részét illető fele" kitétel azt az értelmezést is lehetővé teszi, hogy ott a parasztok külön, mint rend képviseltessék magukat („megjavított rendiség"). 32 DFB II. 61. (1845. jan. 7.) Kiemelés tőlem - G. A. - A nem-nemeseknek adandó választójogot elsők között indítványozza Zala 1847. évi követutasítása. Degré Alajos: i. m. (Zala követutasításai) 157. 33 DFB II. 99. (1845. nov. 10.)
