Századok – 2003

TANULMÁNYOK - Hámori Péter: A magyarországi agrár-szociálpolitika kezdetei. Az agrárszegénység képének megváltozása az alföldi agrármozgalmak idején 3

6 HÁMORI PÉTER „a munkás mozgalom elenyésztetése tárgyában" írt jelentése pedig a hasonló események megismétlődését csak akkor látta elkerülhetőnek, ha a nép tényleges életviszonyait fölmérve „nagyszabású socialis politika" veszi kezdetét.1

5

Mindez azonban nem jelentette azt, hogy bármilyen szinten is lemondtak volna az erő alkalmazásáról. Az agrár-szociálpolitika még az azt sürgetők szemében is mindössze a rendvédelem fellépéseinek kiegészítőjeként tűnt föl.1

6 Az alsóbb fokú közületek sürgetésére a kormányzat is vizsgálódni kezdett az agrármozgalmak hátteréül szolgáló elszegényedés okairól és mértékéről. Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a Központi Statisztikai Hivataltól kért adatokat a szociális viszonyokról, ám a jelentés összeállítói kénytelenek voltak elismerni, hogy a szolgáltatott adatok „nem tájékoztatnak az iránt, hogy mik a bajoknak tulajdonképpeni okai és mik lehetnének az orvoslás módjai".1

7

Jóllehet, erre válaszul a minisztertanács a kérdés tanulmányozását a Földművelésügyi Minisztériumra bízta,1

8

1897-ig, a Gazdasági Munkásügyi Osztály felállításáig nem sok minden történt.1

9 Az agrár-szociálpolitika kezdetei A Földművelésügyi Minisztériumban 1897-ben megkezdték a miniszteri rendeletekkel ugyan többször módosított, ám az 1890-es évekre mégis reménytelenül elavult cselédtörvény2

0

korszerűsítéséhez. Ehhez az adatokat a Földművelésügyi Minisztérium frissiben megszervezett Munkásügyi Osztálya szolgáltatta. Újdonságnak számított, hogy a tisztviselők a helyszínen igyekeztek információkat beszerezni. Ugyanakkor jelentéseikből az világlik ki, hogy semmivel sem léptek túl elődeik módszerein: a munkásügyet továbbra is elsősorban közrendészeti problémának tekintették, a szociális kérdések kezelését pedig községi szinten megoldhatónak vélték.2

1 15

Hódmezővásárhely thj. város törvényhatósági bizottságának iratai, Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára, IV 1402. a. 912/1894. 16

Egy hónappal azután, hogy szociálpolitikai lépéseket sürgetett, Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága államsegélyt kér a kormánytól - de nem szociálpolitikára, hanem államrendőrségi kirendeltség létesítésére... (1033/1894. MOL BM. res. 18. dob.) 17

756/1894. MOL К 14. BM. res. 18. doboz. A jelentés egyébként a népszámlálás adatait összesítve arra a következtetésre jutott, hogy a Dél-Alföld egyik legnagyobb baja a relatív túlnépesedés. 18

1894. július 4. MOL Minisztertanácsi jegyzőkönyvek K-27. 19

Ezt az osztály felállításával kapcsolatban maga Darányi is elismerte. MOL К 178. Földművelésügyi Minisztérium elnöki iratai (továbbiakban FM. Ein.) 2143/1897. 20

1876:XIII. törvénycikk a cseléd és a gazda közötti viszony szabályozásáról, a gazdasági munkásokról és napszámosokról. Magyar törvénytár. Az 1875-1876. évi törvényczikkek. Franklin, Budapest, 1896. 346-362. Az idézett törvény számos ponton szó szerint átveszi az abszolutizmus korának rendelkezéseit. (Vo.: Ideiglenes Cselédrendtartás a síkíold számára Magyarországban. Szeged, 1856.) Az 1876-os törvény elavultságát csaknem mindenki elismerte; egyedül Mailáth József gróf állt ki mellette 1904-ben, úgy állítva be, az „emberszerető és a teljes méltányosság színvonalán áll". (Mailáth József: Magyarország mezőgazdasági munkásainak helyzetéről. Közgazdasági Szemle, 1904. július, 487^99; augusztus 580-595.) 21

A Magyarországi Földművelő Munkások 1. Kongresszusán az egyik felszólaló felrótta, hogy „a kormány által a munkásviszonyok tanulmányozása végett kiküldött urak nem a nép közé vegyülve közvetlenül, hanem a kaszinókban szereztek információkat." (1497/1897. MOL К 14. BM. res.