Századok – 2003
200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025
1048 MOLNÁR ANDRÁS scriptum8 8 eránt a Tekintetes Karok és Rendek utasítása szerint mondottunk, figyelmezvén a szólás szabadságának sérthetetlenségére és törvényeink értelmére, az izenetben kifejtett okoknál fogva, mind az izenetet, mind a felírási javallatot pártoltuk s pártoljuk, és meg vagyunk győződve, hogy a Tekintetes Karok és Rendek véleményét fejezzük ki, midőn a köztanácskozások szabadságát biztosító törvények mellett a megyék hatóságát, mely nemzeti alkotványunk alapja, képviselői helyheztetésünkben védelmezzük; méltóztassanak azonban megnyugtatásunkra is véleményöket és utasításokat e tárgyban kegyesen tudtunkra adni.89 Még fájdalmasabb és terhesebb aggódással töltötte el a nemzeti képviselők kebleit az, ami ezen most említett június 22 f-i] országos ülésre következett. U-gyanis ezen országos ülésben Balogh János, Bars vármegyének követe90 a kerületi izenetet és felírási javallatot pártolván, oly forma értelemben nyilatkozott, „hogy ő báró Wesselényi Miklósnak a szatmári közgyűlésben mondott beszédét, melyet olvasott, hűségtelenségi per alá tartozónak nem véli, s azt nem kárhoztatja, sőt talán nem vétkezne, ha magáévá tenné is, mert azt hiszi, hogy aki csak egy varróvagy kötőtűt emel is a státus ellen, megérdemli a legszigorúbb büntetést, de gyűlési nyilvános tanácskozás közben mondott szó notae pernek91 tárgya nem lehet", s ezen nyilatkozásért főbb parancsolat következésében ő is tegnapelőtti napon hűségtelenségi pörbe idéztetett. Mik valának egyes szavai, azt, minthogy az országos jegyzőkönyv még kinyomtatva nincsen, egész biztossággal meg nem írhatjuk, de szavainak értelme ez volt, s annyi minden esetre a .///. alatt92 párban idezárt vádlevél szerént is bizonyos, hogy egy országgyűlési követ, kinek jussa, sőt kötelessége véleményét kijelenteni, országos ülésben mondott szavaiért hűségtelenségi pör alá vettetett, éppen akkor, midőn a nemzet képviselői sérelemnek tartván azt is, hogy a megyei gyűlésen mondott beszéd hűségtelenségi per tárgyává tétetett, a szólás szabadságát féltve, sérelmöknek és terhes aggodalmoknak megszüntetését különös felírás által készülnek elérni. Kötelességünknek tartottuk tehát ezen váratlan és minket fájdalmas aggódással meglepő esetet a Tekintetes Karoknak és Rendeknek siető postával megírni, és kegyes utasításokat azeránt, mit e tárgyban a szólás szabadságának és az 1723. esztendei 7. cikkelyben9 3 is nyilván kijelentett országgyűlési salvus conductus9 4 fenntartásának tekéntetéből cselekednünk szükséges, minthogy e jelen körülmények közt dolgaink folyamotja hirtelen s váratlan fordulásokkal változhat, önbiztosságunk végett is alázatosan kikérni.95 88 Uralkodói leirat. 89 Zala megye 1835. július 16-i közgyűlése fogadta el a kért pótutasítást. A közgyűlés a szólásszabadság és az alkotmány megsértésének nyilvánította a Wesselényi Miklós és Balogh János elleni eljárásokat, és utasította a zalai követeket, hogy kövessenek el minden tőlük telhetőt a hűtlenségi perek megsemmisítése érdekében. (ZML kgy. ir. 1835:1526.) 90 Balogh János (1796-1872), Bars vármegye alispánja és első követe. 91 Hűtlenségi pernek. 92 A Balogh Jánost perbe idéző vádlevél másolata. 93 Az 1723:7. törvénycikk az országgyűlések tartásáról rendelkezett. 94 Szabad menedék, oltalom. 95 Zala megye 1835. július 16-i közgyűlése hozott határozatot a kért pótutasításról. (ZML kgy. ir. 1835:1526.)
