Századok – 2003

200 ÉVE SZÜLETETT DEÁK FERENC - Molnár András: Deák Ferenc időszaki követjelentéseiből 1833-1835 1025

1038 MOLNÁR ANDRÁS szerkeztetésnek némely élesebb kifejezéseit kívánták enyhíteni, hogy ekképpen a felírás illendőbb alakban jelenhessen meg Őfelségének kegyes színe előtt, ugyan­azért az ajánlott módosításoktól el sem állanak. Tudván azt a karok és rendek, hogy az általok javallott felírás illendő alakban vagyon szerkeztetve, hogy annak kifejezései nem élesek, s nagy részben az 1825-i és 1830. esztendei országgyűlések felírásaiból vágynák kivéve, mélyen érezték a méltóságos főrendek vádjának hely­telenségét, s a javallott szerkeztetéstől elállaniok most már csak azért sem lehe­tett, nehogy ezáltal az egész képviselői táblát homályba borítható helytelen vádat elismerni látszassanak. Több izeneteket váltott ezután is a két tábla, de véleménye mellett mindenik megmaradóit, a méltóságos főrendek azonban soha ki nem je­lelték az általunk javallott felírásban azon kifejezéseket, melyeket elébb éleseknek vitattak, s melyek miatt a felírásnak illendőbb alakot óhajtottak, s így ezen dolog mind ez ideig elvégezve nincsen. Elkezdettük már kerületi ülésekben a törvénykezési rendszeres munkának vizsgálását, éspedig legelsőben az ítélőszékek elrendelését vettük tanácskozás alá. Törvény által kívánták több megyéknek követei mindenek előtt meghatározni azt, hogy mivel a perlekedés mindenkor terhes költséggel és sok kedvetlenséggel va­gyon öszvekötve, minden pernek elkezdését a barátságos egyeztetésnek próbálása okvetetlenül megelőzze, s e végre különös békebírák rendeltessenek; példának okáért falukon a jobbágyok között, hol kisebb ügyek forognak fenn, a helység elöljárói, városokban különösen választott tanácsosok, nemesek között a szolga­bírák, s a perlekedni akaró köteles légyen perének elkezdése előtt békebíróhoz folyamodni, ki a felek között barátságos egyeztetést próbálni tartozzék. Ezen sok hasznos következéseket szülhető indítványt a kerületi rendek méltó figyelemre vévén, egy különös választmányt neveztek ki, hogy az a békebíróságokról, azoknak elrendeléséről és hatások köréről javallatot és véleményt adjon. Ezen választmány most is foglalatoskodik, és munkáját nemsokára bé fogja mutatni. A törvénykezési munkában javallott 1. és 2. cikkelyek, melyek az úriszékek­ről, a mezővárosok és kiváltsággal bíró helységek ítélőszékeiről, s a szabad királyi városokról szólanak, több napokig tartó vitatások után némely módosításokkal lettek elfogadva, s azoknak új szerkeztetését 6../. alatt47 alázatosan idezárjuk. Szóba jöttek ez alkalommal a praedialis székek4 8 is, minthogy pedig ezeknek ítélő bíráiról s azok elrendeléséről az országos kiküldöttségnek munkája nem tesz em­lítést, egy különös választmányt neveztek ki a kerületi rendek, mely e tárgyban javallatot fog kimunkálni. Midőn ezek után 3. cikkelyre került tanácskozásaink sora, mindenek előtt azon kérdés állíttatott fel, ha vajon a pedaneus bíróságok­nak49 ítélő hatalma, s az eddig fennállott kerületi táblák tovább is megtartassa­nak-e? Világos szavazás által döntötték el e kérdést a kerületi rendek, s a vélünk ellenkező igen nevezetes többség azt végezte, hogy mind a pedaneus bíróságok, mind az eddigi kerületi táblák eltöröltessenek. Utasításunk nemcsak az ítélőszékek további elrendelésére, hanem a törvény­kezési rendre nézve is egyenesen a pedaneus bíróságok és kerületi táblák további 47 Törvényjavaslat az úriszékek ügyében. 48 Egyházi bíróságok. 49 Alsóbíróságok.

Next

/
Thumbnails
Contents