Századok – 2003
KISEBB CIKKEK - Weisz Boglárka: Az esztergomi vám Árpád-kori története 973
978 KISEBB CIKKEK juk azt is, hogy az esztergomi érsek 1264-ben 70 márkáért vette meg az udvardi vámot.4 2 Esztergomban csak a fél marhabőrök után szedett vám az udvardi vám értékének hozzávetőlegesen a kétharmada. Ez mutatja, hogy milyen nagy értéket jelentett, illetve miért volt fontos a káptalan számára az esztergomi vám. Esztergom városában a vizsgált korszakban több vásár létezésével kell számolnunk. A forrásokban elsőként a hegyvidék és a síkság találkozásánál, a váralján — az utak csomópontjában a kikötő mellett — alakult ki a piac. Ennek vámja hiteles oklevélben először 1198-ban jelenik meg.4 3 A vásártér nagyobbik része 1221 előtt az esztergomi káptalan kezébe került.4 4 A vásár kezdetben hetipiac volt, amelyet szombati napon tartottak meg.45 A 13. század elején a hetivásár már nem volt elegendő a kereskedelmi forgalom lebonyolítására. Az esztergomi vámjegyzék mellett egy 1290-ben kelt oklevél is ezt 42 MES I. 518. 43 MES I. 156-157. 44 Vö. MES I. 162-163. - Az oklevél hamis (Pór A.: Háborúság i. m. 163.). Erdélyi nyomán (Erdélyi László-. Arpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései V. Történelmi Szemle 1915.338.) Szentpétery hamisnak tekinti az oklevelet (RA 196. sz.). Püspöki szintén így gondolja, a hamisításra szerinte az 1270-es években került sor (Püspöki Nagy P. : Az Árpád-kori vásártartás i. m. 122-123.); ÁÚO VI. 224-225. - Az oklevél hamis (RA 199. sz.). Hóman Bálint az oklevelet az esztergomi káptalan 1201. évi oklevele alapján készült kihagyásokkal és interpolációkkal teli hamisítványnak tekinti (Hóman Bálint : Adó vagy földbér? Századok 47. (1913) 191.). Fejérpataky szerint a Bulgária királya cím vagy az oklevélkiadó téves olvasatát, vagy az oklevél hamisságát mutatja (Fejérpataky László: Oklevelek П. István király korából. Budapest 1895. 39-40.). Püspöki az oklevelet hamisnak tekinti. A hamisításra szerinte 1272 és 1288 között került sor. (Püspöki Nagy P.: Az Árpád-kori vásártartás i. m. 123-124.). Az oklevelet legújabban Szabados György vette vizsgálat alá (Szabados György: Imre, Bulgária királya In: Tanulmányok a középkori magyar történelemről. Szerk. Homonnai Sarolta, Piti Ferenc, Tóth Ddikó. Szeged 1999. 115-121.); ÁÚO VII. 139-140.; MES I. 231-232.; MES П. 271-272. bizonyítja, mely szerint minden nap működött piac a városban.4 6 A káptalan szükség esetén más területeken is tartott vásárt. 1291-ben ugyanis az esztergomi káptalan perbe fogta a csúti monostort4 7 a Szent Domonkos-egyház közelében elterülő körülhatárolt földjének egy füves darabja miatt, melyen szükség esetén esztergomi vásárt tartottak. A káptalan azt állította, hogy a monostor ezt a földdarabot László idején foglalta el. Az 1291. november 10-én kelt oklevél tanúsága szerint Lodomér érsek elérte, hogy a monostor kiegyezzen a káptalannal, és a vitás földet öt határjellel megosztották. A monostor lemondott a Szent Domonkos egyház és a (budai) nagy út mellett lévő részről, azaz а IV. Bélától kapott föld keleti sávjáról.48 A diploma szerint Újfaluban időnként vásárt tartottak. Egy másik 1291-ben kelt oklevélből megtudjuk, hogy a Szent Katalin egyház49 a városon kívüli völgyben állt, azon a he-45 A11. század elején írt Passió Adalberti Astrik székét Sobottin néven jelöli meg (MGH SS XV/2. 706.). A helynév a városban tartott szombatnapi vásárra utal, vö. Györffy Gy.: Esztergom i. m. 9.; Szabó G. Ferenc: A hét napjai a helységnevekben. Névtani Értesítő 1994. 51.; XJő: A vásározás emléke helységneveinkben. Nyíregyháza 1998. 42-43. Püspöki Nagy Péter a Sobottin helységnév alatt egy morvaországi Sobotint ért (Püspöki Nagy P. : Az Árpád-kori vásártartás i. m. 48-49.). 46 MES II. 271-272., RA 3668. sz. - Az oklevelet III. András 1293. máj. 8-án (MES II. 345., RA 3922. sz.) és 1300. szept. 8-án (MES П. 485., RA 4328. sz.) átírta. 47 1264-ben IV. Béla alapított itt premontrei monostort, mely a túróci monostor filiájaként jött létre, vö. Mezey László: Az Árpádok eredet-mondája és a csuti alapítás. Filológiai Közlöny 1957.427-429.; Oszvald Ferenc: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 1957. 241-242.; KosztaLászló: Csútmonostor. In Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk. Kristó Gyula, szerk. Engel Pál, Makk Ferenc. Bp. 1994. 155. 48 MES II. 299-300. 49 1231 előtt alapított domonkos kolostor. Először a városon kívül volt, templomát Szent Katalin
