Századok – 2003
KISEBB CIKKEK - Weisz Boglárka: Az esztergomi vám Árpád-kori története 973
KISEBB CIKKEK 977 — melyben többek között megerősítette III. Béla királynak az esztergomi vám három részére szóló adományát — a káptalan már a vám négy részét bírta.30 Azt azonban nem közli az oklevél, hogy egyegy rész mekkora vámhányadot jelentett. Leszámítva az ispánt illető egyharmadot, ez legfeljebb a vám kétharmadát jelentette. III. Ince pápa 1199. évi oklevele is azt bizonyítja, hogy a káptalan a vámnak csak egy részét birtokolta.31 A pápai oklevél bizonyítja, hogy mind III. Béla, mind Imre király adományt tett a káptalannak az esztergomi vásárvámra vonatkozóan.32 Az oklevél tudósít arról is, hogy a két adomány együttesen sem teijedt ki a vásárvám egészére. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a vám egyharmada az ispán kezében maradt.3 3 Egy 1251. május 19-én kelt diploma szerint a káptalan a teljes vámot felügyelte.3 4 Ennek azonban ellene szól az 1270-ben kiadott oklevél, amely szerint a káptalan kezében a vám Pór Antal az oklevél hitelességét nem kérdőjelezte meg (Pór A.: Háborúság i. m. 163.). Erdélyi László a diplomát hamisnak tekinti, mivel a vám öt részét kellene feltételeznünk, amelyre más példát nem ismerünk, valamint Imre király 1198-as oklevele elmondja, hogy III. Béla oklevele elégett (Erdélyi László: Arpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései VI. Történelmi Szemle 1916. 44.; Uő: A tizenkét legkritikusabb kérdés. Kolozsvár 1917. 163.). Richárd Marsina ezen okokból szintén hamisnak tartja ezt a diplomát (Marsina, R:. Stúdie i. m. 85.). Püspöki szerint III. Béla eredeti oklevelének interpolálásával állunk szemben, melynek oka a Lukács érsek idején adott 2/5 rész volt. A hamisításra 1199/1204-1215 előtt került sor (Püspöki Nagy P. : Az Árpád-kori vásártartás i. m. 110-111.). 30 MES 1.156-157. - Erdélyi László Imre 1198-as oklevelét nem tekinti hitelesnek, mivel III. Ince pápa oklevelében csak a vám egy részének átadását említi (Erdélyi L.: A tizenkét legkritikusabb kérés i. m. 163.). Szentpétery az oklevelet diplomatikai érvek alapján hitelesnek tekintette (RA 175. sz.). Marsina paleográfiai érvek alapján kételkedik a diploma Imre-kori eredetében, de tartalmi tekintetben hitelesnek tartja (Marsina, R.: Stúdie i. m. 84-85.). Püspöki szerint az oklevél hiteles (Püspöki Nagy P. : Az Árpád-kori vásártartás i. m. 119.). fele, az esztergom-szigeti apácáké3 5 a vám egyhatoda, az ispán kezében pedig a vám egyharmada volt.3 6 Az utóbbi 1270-ben került a káptalan tulajdonába,3 7 amit az 1288. április 18-án kelt-oklevél is tanúsít.3 8 Mindkét privilégium megemlékezett arról is, hogy a vám után szedett dézsma az esztergomi Szent Tamás-prépostságot3 9 illette. Azt azonban nem tudjuk, hogy az esztergom-szigeti apácák mikor szerezték meg a vám egyhatodát, de feltételezhető, hogy erre 1251 és 1270 között került sor. Arra vonatkozólag is rendelkezünk adattal, hogy mekkora értéket képviselt az esztergomi vám, illetve annak bizonyos tétele. 1290 körül az esztergomi polgárok megtagadták a vám kifizetését, amelynek következtében 1000 márka kárt okoztak a káptalannak.4 0 1294. szeptember 14-én kelt iratból azt is megtudjuk, hogy a minden levágott marha után járó fél bőr értéke egy év alatt 45 márkát tett ki.4 1 Tud-31 MES I. 159. 32 II. András 1222 körül kiadott oklevele is ezt bizonyítja (MES I. 311.). 33 Az ispáni vámharmad átadására 1270. máj. 13-án került sor (MES I. 575.). 34 MES I. 386. 35 A bencés apácák Esztergom-szigeti Szűz Mária monostorának alapítását all. századra teszik (Balogh Albin-. Történelmi séta Esztergomban. Esztergom 1936. 49.; Dercsényi Dezsö-Zolnay László-. Esztergom. Budapest 1956. 21.; Horváth István: Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban. In: Egyházak a változó világban. Szerk. Bárdos István, Веке Margit. Esztergom 1991.). 36 MES I. 575. 37 Uo. - Az ispáni részbe történő beiktatás végrehajtásával megbízott Moys nádor 1270. máj. 18-án jelentést tett annak megtörténtéről (MES. I. 576.). 38 MES П. 236-241. - Megerősítette Ш. András 1290. szept. 9-én (MES П. 269., RA 3665. sz.). 39 A templomot а 12. század elején III. Béla vagy Jób érsek építette Becket Tamás tiszteletére (Horváth István: A középkori Esztergom. In: Komárom megye története I. Főszerk. Gombkötő Gábor. 332.). 40 MES П. 474-476. 41 MES П. 362-363.
