Századok – 2002

Dokumentumok - Pajkossy Gábor: Az 1862. évi Duna-konföderációs tervezet dokumentumai IV/937

940 PAJKOSSY GÁBOR a Kossuth- és a Klapka-féle tervezetet. Kossuth és Canini találkozóját Lukács az utóbbi visszaemlékezése alapján úgy írja le, hogy Kossuth, a jóhiszemű, ,,az emigráció ügyes-bajos dolgaiban kevésbé járatos" olasz meglepetésére, legfeljebb elbeszélgetni volt hajlandó Klapka tervezetéről, aláírni azonban nem, végül emlékeztető elkészítésében, illetve aláírásában egyeztek meg. Canini Klapkához írott levelei azonban árnyalják a képet, s a találkozó után írott levélben az olasz újságíró mint a sikeres fondorlat fölött örvendező cselszövő tűnik fel. „Követve az Öntől kapott utasításokat, nem mutattam meg neki [Kossuthnak] a tervet [ti. Klapka tervezetét], de miután láttam, hogy szívesen aláírná a jövőbeli rendezés bizonyos alapelveit, megszerkesztettem azokat a legrövidebb formában, a tervétől eltérő kifejezésekkel. Ő ellátta aláírásával.... Csatlakozása nagyban hozzá fog járulni a terv sikeréhez, melynél az elsőbbség Önt illeti." Kossuth azonban Canini szerint tudott már a tervezetről, és néhány nap múlva Klapkának jelezte, nem hajlandó minden további nélkül átengedni a konföderációs gondolat elsőbbségét. „Caniniról szólva megjegyzem, hogy tartózkodás nélkül közlém vele a dunavölgyi statusok confoederatiója iránti nézeteimet (mik nálam annyira régiek, hogy e confoederationalis eszme paternitásához tán éppen nekem van igényem)..." - írta május 15-i levelében. Klapka szerepe Kossuth a tervezet napvilágra kerülését követően írott leveleiben a Türr Istvánhoz 1862. június 23-án írott levélben kapott hangsúlyt, amikor is azt írta, hogy „az eredeti tervezet Klapka s az olasz kormány műve", „a confoederatio eszméje sokkal inkább az övé, mint az enyém". (Kossuth Károlyi Györgynének és Vukovicsnak ugyanekkor írt levelében nem említi Klapka szerepét az ügyben, és későbbi visszaemlékezésében Klapka egyáltalán nem vagy mindössze Canini látogatása egyengetőjeként tűnik fel.)7 A Duna-konföderáció vagy Dunai szövetség tervét, azaz Canini a Kossuth és közte lefolyt beszélgetést összefoglaló emlékeztetőjét két példányban ismerjük, az egyik (a Kossuth által aláírt, Canini részére készült) példány Bettino Ricasoli, a másik, aláírás nélküli Kossuth iratai között maradt fenn. Mindkettő ismeretlen írnok (valószínűleg két különböző írnok) írása, több más kéztől, részben Kossuth kezétől származó — az elírásokra, helyesírási hibákra stb. vonatkozó — kisebb javítással. A két példánynak közös alapjuk kellett hogy legyen - meglehet, ez volt az emlékeztető azon fogalmazványa, amelyen Kossuth Pulszky kézírását fedezte fel. (E fogalmazvány ismeretlen.) Nem számítva a nyilvánvalóan olasz anyanyelvű másolók nyelvi bizonytalanságából származó hibákat, eltéréseket, a két szöveg több érdemi (bár csupán stiláris) eltérést mutat egymástól.8 Közlésre a Kossuth által aláírt, Ricasoli iratai között fennmaradt példányt választottuk. nyelv. A Klapka-tervezet szövegváltozataira, kiadásaikra és a velük kapcsolatos problémákra ld. Lukács: Magyar politikai emigráció, i. m. 206. 1. 18. jegyzet. A Klapka-tervezet két változata közötti számtalan eltérés egyik lehetséges magyarázata: a két szöveg két különböző időben francia nyelven készült fordítás ugyanazon, valószínűleg német nyelvű eredetiről. 7 Lukács: Magyar politikai emigráció, i. m. 206-207. (a két tervezet főbb pontjainak összevetése Uo. 209-211.); A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai, i. m. 557. (Canini — Klapkának, 1862. máj. 7., vö. Canini ápr. 22-i és máj. 25-i levelével is, uo. 553-554., 560-562.); Kossuth — Klapka Györgynek, 1862. máj. 15. Másolat. MOL R 90. 4040. (a levél részlegesen közölve — a szóban forgó rész nem — a MOL R 295. 22. tétel alatt lévő tisztázat alapján: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai, i. m. 559-560.); KLI VI. 8.; KLI III. 735. 8 Archivio Centrale dello Stato, Roma. Fondo Bettino Ricasoli. Fondo Bianchi. Busta 1. 2/C.; MOL R 90. 4044/a. - A legfontosabb eltérések (előbb a Ricasoli-, majd a Kossuth-példány): exprimant leur vouloir par le suffrage universel — exprimé par le suffrage universel; Je ne mettrai de ma part