Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
KOSSUTH CENZÚRÁZOTT ORSZÁGGYŰLÉSI BESZÉDE 1848-BAN 923 cratia,9 2 mely, akármit írjanak is Magyarországban az 1790:10. cikk épségérül, annak értelme ellen kormányozd Csak akkor lehet mondani, hogy a helytartótanács vagy e mostani, vagy a javítandó formában az lesz, mit belőle a törvény tenni akart, tudniillik supremum dicasterium,9 4 mely senkitül mástul nem függ, csak Őfelségével éréntkezik.9 5 Elismerem, hogy ezen helytartótanács egyik őre az alkotmánynak, neki kötelessége az 1790:10. cikk fölött őrködni, és ha Őfelségéiül törvénytelen rendelet jönne, az ellen felírni. De kérdem a helytartótanácsot, e joga, sőt kötelessége viheti-e annyira, hogy ennek következtében arrul megfelejtkezzék, miszerént felírási joggal a megyék is bírnak, és vajon azért, mert ő valamiben nem látott törvénytelenséget, vagy csak öt-hat törvénytelenséget látott, hogy érdemére nézve a mostani utasítás a Mária Terézia utasításával megegyez, már a megyék hozzá se szólhatnak, és nem mondhatják meg véleményeket, hogy felőle mit tartanak. Kérdem: tette-e a helytartótanács, mit tenni kellett volna? Nem. És miért nem? Azért, mert utasítva volt arra, hogy küldje a praesidialisokat egyenesen a főispányokhoz, és ő az ellen nem tett észrevételt. Véleményem erre nézve az, hogy míg parlamentalis formákban tökéletesen általmenni nem fogunk — ami sok változást fog húzni maga után —, jelen kormányzási rendszerünk mellett a főispányok csak egyetlenegy szó parancsot se kaphatnak más úton, mint a megye útján, mert őket a megyétül elválasztani s a megyével ellentétbe állítani nem lehet. A főispán nem külön hatalom, hanem egy hatalom a megyével, néki a megye határozata ellen cselekedni nem szabad, a főispán nem supremum revisorium forum96 a megyének, hanem feje, és azon alkotmányos méltóság, melyet a törvény a megye és kormány közé állított, hogy legyen moderatora9 7 a megyének, és őrködjék az igazság kiszolgáltatása felett. Még sok megjegyeznivalóm van, de kifáradva már a beszéd által, csak némelyekre akarok felelni. Baranya megye követe azt mondotta: lehet-e a cancellár annak oka — azért szólok a cancellárról, mert ő kormányoz praesidialisokkal, különben nem arról szólanék, hanem a helytartótanácsról, mert ennek kötelessége kormányozni — azt mondá: lehet-e9 8 oka, ha az egyének választásában megcsalatkozott, s e tekintetben szíves volt a követ úr reám hivatkozni, mert nekem is volt azon szomorú tapasztalásom, hogy egy egyénben, kiben bíztam, megcsalatkoztam.99 Tekintetes Rendek, az egyéniségben vetett bizadalomban megcsalatkozni fájdalom, csaknem mindennapi tünemények közé tartozik; mutathatunk errül fájdalom, már az országgyűlésen is valamit.10 0 De nem akörül forog itt a dolog: megcsalatkozott-e 92 Bürokrácia, itt a (bécsi) kormány. 93 Kossuth ilyen értelmű törvényjavaslatot már nem tett, mert a március 3-i feliratban követelt független felelős minisztérium messze túlment e szándékon. Vö. Barta István i. m. 529. 94 Legfelső kormányszék. 95 A kimaradt szövegrész helyén a Pesti Hírlap az alábbiakat közli: független eszközlője, hogy legyen az 1790:10. [törvénycikk] értelmében valóban független főkormányszék. 96 Legfelső felülvizsgálati fórum. 97 Igazgatója. 98 Betoldás a sajtótudósításban: a kormány. 99 Kossuth ifjabb Szabó Pálra, a Magyar Kereskedelmi Társaság 1846 őszén súlyos adósságok hátrahagyásával megszökött, szélhámosnak bizonyult igazgatójára utalt. Vö. Barta István i. m. 530. 100 Kossuth itt Pest megyei követtársára, Szentkirályi Móricra (Pest megye első alispánjára) célozhatott, aki részt vett az udvarral folytatott titkos tárgyalásokon, majd Kossuthtal való összezördülése után 1848. február 5-én elhagyta Pozsonyt, és csak február 18-án tért oda vissza.
