Századok – 2002
Dokumentumok - Molnár András: Kossuth cenzúrázott országgyűlési beszéde (1848. február 8.) IV/909
914 MOLNÁR ANDRÁS tegnapi nap óta még egy újabb adat, tudniillik azon szerkezet, melyet Bereg második követe2 4 követtársa nevében benyújtani szíves volt — minthogy az nem titkos iromány, kezemen is megfordult — annyival inkább megerősített azon véleményben, hogy „kereste a világosságot, s megfásult lelke, midőn meglelé."25 Bereg követének első indítványa után azt mondtam, úgy látom, hogy Bereg követe nem talál semmiben sérelmet, legfeljebb azt találta, hogy nagyszámú administratorok vannak kinevezve; Bereg követe pedig szóval azt mondta, hogy egyébben is talál sérelmet. Ezen újabban beadott írásban jaedig semmi sérelem sincs. Én úgy találom, hogy eszerént semmi kérnivalója. О ismét azt mondá: „van kérnivalója, nem lévén még tökéletesen bevégezve a tárgy." Ezen irat, mely nemcsak mindennek véget vet, de még a katonát is megajánlja,26 nem volt Beregnek eredeti indítványa, s ha az lett volna, akkor hiszem, hogy elfogadását nem lehetne másképp megmagyarázni, mint csak azáltal, hogy a kerületi jegyző szerkezetét27 a beregi indítvány szellemével megegyezőnek találja. Ezen nyilatkozatát részemrül köszönettel fogadom, nem azért, mintha azon szerkezet engem kielégítene, mert annak mindég ellene leszek, hanem azért fogadom köszönettel, mert concedál28 annyit, mennyit nem concedálni annyit tenne, mint elvetni azt, mit a fejedelem is megadott az országgyűlésnek, mert maga a fejedelem is megadta azt 1827-ben, hogy az administratori rendszer sérelem,2 9 pedig azon szerkezet által (mely benyújtatott) ez is el lett volna vetve; evvel legalább meg van mentve az, mert hivatkozva van a fejedelemnek 1827-ben adott szavára. Arra példa nincs, hogy mit a fejedelem megadott az országnak, az azt magátul ellökje. Ezt concedálta Bereg második követe, és én azt köszönöm. Mielőtt Baranya követe előadására megtenném észrevételemet, csupán azon elvre — nem emlékezem, hogy melyik követ úr mondotta — (Hont)3 0 , hogy tudniillik a sérelmek tárgyalására nézve ő nem esmer más útját a sérelmek előterjesztésének, mint csupán csak ha valamely egyes megye panaszolja a maga sérelmét, vagy pedig petitiot3 1 adnak be a megyébül azok, kik ott többségre vergődni nem tudva, megye útján nem terjeszthetik fel sérelmeiket.3 2 Mindez kétségen kívül a sérelmek tárgyalásának ösvényéhez tartozik, de ezzel a sérelmek útja kimerítve nincs, mert van egy harmadik is, az tudniillik, ha valamely egyes megye 24 Szintay János (1813-1861), táblabíró, 1845-től Bereg megye tiszti főügyésze. 25 Szintay János beregi követ 1848. február 7-i beszédét a Pesti Hírlap 1848. február 17-i száma közölte. 26 Az országgyűlés elé tárt királyi előterjesztések egyik állandó és legfontosabb eleme volt a cs. kir. hadsereg kiegészítésére szolgáló újonckontingens létszámának megajánlására vonatkozó javaslat. Az ellenzék rendszerint a sérelmek orvoslásától tette függővé az újoncok megajánlását. Bereg indítványa e sarkalatos ellenzéki taktika feladását jelentette. 27 A február 8-i kerületi ülés elején Szabó Miklós táblabíró, Vas megye második követe, a kerületi ülés jegyzője az eredeti beregi indítvány mellett benyújtott egy másik fogalmazványt is, mely a beregi indítványnál hívebben tartalmazta a vitában a kormánypártiak által hangoztatott elveket. VÖ. Barta István i. m. 525. 28 Megenged. 29 Az uralkodó az 1827. május 28-án kelt leiratában ismerte el ezt. Vó. Barta István i. m. 518. 30 Paczolay János (1818-1884) táblabíró, Hont megye konzervatív követe. 31 Kérvényt, folyamodványt. 32 Paczolay János honti követ a február 7-i kerületi ülésen tette a szóban forgó nyilatkozatot. Vö. Barta István i. m. 525.
