Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
8 MAKKAI BÉLA A magyarországi segélyezés ezúttal mégis megvalósult, mégpedig hosszútávon. A beígért támogatást azonban ahhoz a feltételhez kötötték, hogy Heringnek magyar nyelven és szellemben kell végeznie papi és oktatói teendőit. Ennek teljesülését a városban működő osztrák-magyar konzulátus révén ellenőrizték.29 (Ahol remény sem volt a magyar nyelvű lelki gondozásra, ott Budapest az érsek közreműködésével igyekezett személycseréket elérni.3 0 ) A ploie§ti katolikus lelkész-iskolaigazgató azonban az elvárásoknak nem tudott megfelelni. Magyar nyelvtudásának hiányai miatt még 1903 végén a Turnu-Severin-i kolóniához helyezték át. Utódja — azonos szubvencióval — Páskó János pite§ti pap lett.3 1 Ezt követően — az akció mind bővebben csordogáló támogatása révén — Ploie§ti katolikussága tovább erősödött. Az éves pénzügyi tervek adatai szerint esetenként talán kissé kedvezőbb helyzetbe is kerültek a reformátusoknál,32 annak ellenére, hogy Wlassics Gyula kultuszminiszter még a kezdetekkor arra figyelmeztetett: „ nagyon kell vigyáznunk arra, miszerint a katholikus érdekek egyoldalúlag ne állíttassanak ezen actióban túlzott mérvben előtérbe".3 3 Ellenkező esetben a reformátusság ellenérzéseivel és elkedvetlenedésével kellett számolni. A részben idegen ajkú katolikusság s esetenként ugyancsak idegen származású plébános jóindulatának biztosítása azonban létkérdés volt a ploie§ti akció sikere szempontjából, ezért is engedték át a későbbiekben a magyar iskola egyik tantermét a plébániai iskola - s nem a reformátusok által vezetett Magyar Otthon céljaira.34 Az ilyen, és ehhez hasonló engedmények mellett természetesen igen nehéz volt megtalálni az amúgy is érzékeny egyensúlyt a két magyar egyház között. A „felülről" kezdeményezett kompromisszumok ellenére (és részben miattuk is!) a vallási természetű súrlódások sajnálatos módon a ploie§ti magyar kolónia életére is jellemzőnek mondhatók.3 5 A református közösség A város mintegy fél ezres reformátussága patinás múlttal; s még a 19. század közepén épült bádogtetős templommal rendelkezett, így szervezettebb egyházi 29 MOL К 26 ME 575. es. 407. 1903 XVIII t. 407. asz. 30 Mint tette ezt Bráilán is a nem éppen magyarbarátként megismert Ion Karosella plébános ellenében. - MOL К 26 ME 548. es. 2198. 1901 XXXI. t. 811. asz. 31 Hering utóbb magas kitüntetésben részesült itteni munkájáért. - MOL К 26 ME 742. es. 1719. 1904 XVIII. t. 1702. asz. és MOL К 26 ME 919. es. 1447. 1911. XX. t. 32 MOL К 26 ME 743. es. 38. 1907 XVIII. t. 598. asz. 1913-ra a katolikus ágra 154.705 К 92 f volt ütemezve. [MOL К 26 ME 1185. es. 1839. 1913 XVIII. t. 124. asz.], ugyanakkor 1914 első félévére a reformátusok csupán 39.464 К 50 fillérrel számolhattak. - MOL К 26 ME 1185. es. 2078. 1914 XIX. t. 125. asz. Valamivel kedvezőbb volt az arány az 1915/16-os pénzügyi tervben: A reformátusok 85.855 К 41 f. [MOL К 26 ME 1185. es. 958. 1916 XIX. t. 118. asz.], míg a katolikus ág 175.000 К támogatással számolhatott. - MOL К 26 ME 1185. es. 4562. 1915 XVIII. t. 29. asz. 33 MOL К 26 ME 548. es. 3899. 1901 XXXI. t. 811. asz. 34 MOL К 26 ME 945. es. 4844. 1912 XVIII. t. 29. asz. 35 1911-ben például Újváry esperes azt panaszolta fel a református Konventi Elnökségnek, hogy az általuk hazai ösztöndíjhoz segített katolikust!) gyermeket a ploie§ti-i katolikus pap egyszerűen hazavitte. Az ügyben az osztrák-magyar konzulátus vizsgálatot indított, de ennek eredményéről nincsen tudomásunk. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 80. d. 8035. 1911
