Századok – 2002
Tanulmányok - Frank Tibor: Kossuth és Shakespeare: nyelv és politika IV/863
KOSSUTH ÉS SHAKESPEARE: NYELV ÉS POLITIKA 869 1835-ben írt levelében, ami kétségtelenül arra utal, hogy Kossuth már akkor olvasott angolul, vélhetőleg éppen ezt az angol újságot.4 5 Egy 1837 végén anyjának írott levelében fölpanaszolja, hogy kezd elfelejteni franciául, mivel „3 év óta többet olvastam angolúl."4 6 E kijelentés alapján tételezi föl Jánossy Dénes, hogy Kossuth valószínűleg az [1832-36-os] országgyűlés alatt kezdett angolul tanulni 4 7 1852-es birminghami beszédében Kossuth kijelentette: „Szellemi kötődésem Angliához nem mai keletű, hanem már ifjúkoromban elkezdődött."4 8 Bár ezzel nyilván hallgatóságát akarta megnyerni magának, de jól emlékezett. Tudjuk, hogy börtönévei alatt Kossuth számos angol és amerikai szerző műveit olvasta el eredetiben, ezért tévedés volna elfogadni azt a nézetet, hogy Kossuth tekintélyes angol tudásának egyedüli forrása Shakespeare lett volna. A hosszú börtönévek alatt Kossuth sok olyan könyvet olvasott el, amelyek később hozzásegíthették angol nyelvű szónoki képességei kifejlesztéséhez. E művek listáján szerepelt Milton, Samuel Butler Hudibrasa., Pope The Dunciadja, Addison Catoja, Goldsmith The Vicar of Wakefield-je, Marriat és Lytton Bulwer regényei, Gibbon, Hume és John Lingard történelmi művei, Byron költeményei. Az amerikai irodalomból olvasta Irvingtől a The Alhambrat és az A Tour of the Prairiest, valamint Coopertől A prérit, A kémet és a Lionell Lyncolnt,49 Sok kortársához hasonlóan Kossuth is szerette a romantikusokat (például George Sand-t és Béranger-t), de ugyanígy Goethét és Schillert is.5 0 Kossuth ugyan, mint már korábban említettem, néhány angol és amerikai művet német fordításban olvasott,5 1 mégis bízvást feltételezhetjük, hogy az 1850-es/60-as évekre kialakult angol stílusának mind szókincséhez, mind nyelvtanához jelentősen hozzájárult az, hogy nem csak a klasszikus angol szerzők, hanem az angol és amerikai romantikusok nyelvezetét is jól ismerte. Ennek ellenére Kossuth több mint négy évtizedes száműzetése alatt mindvégig úgy emlékezett, hogy angol tudását Shakespeare-nek köszönhette, s hogy egyetlen tanítómestere a nagy poéta volt. Az idős Kossuth azt állította, hogy az angol nyelv rejtelmeibe a Macbeth első néhány sorának tüzetes tanulmányozása, majd lefordítása vezette be.52 Más megnyilatkozásaiból az derült ki, hogy inkább a Vihar volt nyelvtudása fő forrása, bár az is lehet, hogy kijelentéseit egyszerűen csak félreértették.5 3 Mindenesetre igen lelkiismeretesen tanult: „Addig semmi 45 Szabad, 41.; vö. Kosáry, Kossuth Lajos a reformkorban, 50. 46 Kossuth - Anyjához, 1837. december 24., OL: R 90,1. 50, 23., közölte Kossuth Lajos Iratai, 317. 47 Kossuth - Anyjához, 1837. december 24., OL: R 90, I. 50, 23., közölte Kossuth Lajos Iratai, p. 317. Dénes A. Jánossy, Great Britain and Kossuth, Archívum Europae Centro-Orientalis, Vol. III, fasc. 1-3 (Budapest: Sárkány, 1937), 4. Vö. Dávidházi, 107. 48 Headley, 376. 49 Kossuth Lajos Iratai, pp. 144-45, 147, 317, 609.; Gr. Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, Vol. I. Magyarország újabbkori történetének forrásai, szerk. Viszota Gyula (Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 1927), VI. kötet (1841^3), 685-689. 50 Kossuth Lajos Iratai, 144, 147, 317, 321.; Gr. Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, 685-689. 51 Kossuth - Anyjához, 1837. december 24., OL: R 90, I. 50, 23., közölte Kossuth Lajos Iratai, 317. 52 Király Pál, „Látogatás Kossuthnál", Vasárnapi Újság, 1878, 37. sz., 589-590. Vö. Kossuth Lajos Iratai, 606., 3. jegyzet 53 Headley, The Life of Louis Kossuth, 49.
